Kezdődik a nagy kaland

Vágólapra másolva!
2004.08.05. 21:00
Címkék
Négy magyar játékos várja a Bundesliga 2004-2005-ös idényének rajtját, közülük Lisztes Krisztián (Werder Bremen) és Szabics Imre (VfB Stuttgart) csapata alighanem a bajnoki címért, Dárdai Pál (Hertha BSC) együttese a középmezőnybeli tagságért, esetleg a nemzetközi kupaszereplésért, míg Bódog Tamás (Mainz) alakulata a bentmaradásért harcol majd. Összeállításunkban a légiósokat arról faggattuk, mit várnak az új évadtól, tőlük, illetve csapatuktól mire számíthat a közönség. (Dárdai Pál nem kívánt nyilatkozni lapunknak.)
- Hitt még abban, hogy öszszejön a feljutás? Kétszer az utolsó pillanatban buktak el, harmadszor pedig nem voltak kedvező helyzetben a finisben.
- A végén már tényleg nem számoltunk a felkerüléssel, ezért is volt szenzációs érzés, amikor öszszejött - vallotta be Bódog Tamás. - A városban hatalmas volt az öröm, a lelkesedés, még most is tart, az első edzésünket tizenötezren látták, két-három óra alatt az összes bérletet eladták, már biztos, hogy minden meccsünkre telt ház előtt kerül sor, ennél többet kívánni sem lehet.
- Mire lehet elég a lendület?
- Az egyértelmű, hogy mi az első pillanattól kezdve a kiesés ellen harcolunk. Talán az ellenfelek kicsit lebecsülnek majd bennünket, és ha a csapat ugyanolyan jól funkcionál, mint az előző idényben, akkor összejöhet a bravúr, a bentmaradás.
- Bravúr lenne?
- Azt hiszem, az első évben mindenképpen. Nem vettünk meghatározó játékost, a csapatnak nincs nagy múltja, ugyanolyan együttesnek számítunk, mint hajdan a Freiburg, az Unterhaching vagy éppen előző csapatom, az Ulm.

- Ha már az Ulmot említette, összehasonlítható a két gárda?
- Azt hiszem, a Mainz nyerné meg a párharcot. Három éve szinte ugyanaz a társaság játszik itt, ismerjük egymást, rutinosabb is a gárda, ilyen helyzetben hatalmas előny lehet az összeszokottság.
- Kalandként fogják fel az élvonalbeli szereplést?
- Inkább hatalmas élményként. A szurkolóink azt éneklik, karneváli csapat vagyunk, ők nagyon lazán veszi az egészet. Velünk sírtak, amikor kétszer a hajrában elbuktunk, most pedig velünk ünnepelnek. Két-három vereség után sem akarják a fejünket venni, és ugyanúgy gondolkodik a vezérkar is. Klopp edzőnek például megmondták, ha harmincnégyszer kikapunk, ő akkor is a helyén maradhat. Szerintem ha mindent megteszünk a bentmaradásért, eredménytől függetlenül emelt fővel zárhatjuk le az idényt.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik