Kiváló ötkarikás főpróba volt

Nem csoda, hogy az Athénban indulók fele úgy döntött, hogy eljön Magyarországra, és a rendkívül erős mezőnyben teszteli felkészültségét. No, és természetesen az is sokat nyomott a latban, hogy a Tisza partján mindig is kitűnően rendezték meg a versenyt, a légkör pedig minden érdekelt szerint toronymagasan itt a legjobb a Vk-futamok közül. Leírhatatlan volt a hangulat, mint korábban mindig.

A helyi specialitásnak számító első szám, a Tiszában való úszás kihozta a különbséget a legjobbak és a kevésbé felkészültek között. Az olimpiai távon ennek a számnak különösen nagy a jelentősége, hiszen aki nem tud az élbollyal tekerni, annak esélye sincs a győzelemre. Éppen ezért volt nagyszerű látni a hazaiak versenyzőjét, Balogh Lőrincet, aki a futást a harmadik helyen kezdte. Természetesen jócskán visszaesett, de jó volt látni egy magyar versenyzőt a legjobbak között.
A futás az új-zélandi Shane Reednek sikerült a legjobban. Ebben az is szerepet játszhat, hogy neki semmi veszítenivalója nem volt, ugyanis odahaza elbukta az olimpiai válogatót, szemben számos vetélytársával.
Kuttor Csaba, az egyetlen olimpiai résztvevőnk az úszás után éppen lemaradt az első bolyról, így szó szerint elúszott számára a jó szereplés lehetősége, no és a táplálkozása sem sikerült a legjobban. "Végig szúrt az oldalam, úgy pedig nem lehet jól futni. Apróságokon múlt a dolog, de ez a verseny most nem jött össze, hiszen csak huszonharmadik lettem. Athénig van még mit csiszolni. Jó állapotban vagyok, remélem, ezt három hét múlva be is tudom bizonyítani - értékelte futamát Kuttor, akinek bizony nem csak az edzésekre kell összpontosítania. - A magyar olimpiai csapat hivatalos támogatója, az adidas nem tudott nekem megfelelő versenyszerelést biztosítani. Megegyeztem velük, hogy a hazai triatlonszövetséget szponzoráló sportszergyártó cégtől kapok dresszeket. Ezek el is készültek, csak éppen olyan kicsik, hogy nem jönnek rám. Most nekem kell szaladgálnom, hogy legyen miben versenyeznem. Mondhatom, kínos szituáció!"
A nőknél a német Anja Dittmer magabiztosan utasította maga mögé a vetélytársakat. De nemcsak ő volt boldog, hanem a második helyezett spanyol Pilar Hidalgo, aki saját bevallása szerint soha nem futott még ilyen jól, no és a cseh Lenka Radova, akinek az eredményében jócskán jelen van a tudomány is, hiszen öttusázó reménységünkhöz, Balogh Gáborhoz hasonlóan ő is oxigénsátorban lakik egy ideje.
Molnár Erika, a magyar olimpiai induló a 12. lett. "Nem történt tragédia. Viszonylag jól úsztam, igaz néha én is »felcsavarodtam« a part menti fűzfákra, de egészen elöl jöttem ki a Tiszából. Utána viszont nagyon sokat vezettem a második kerékpáros boly élén, és ez sok erőmet felemésztette. A futásra már nem voltam elég friss. Az olimpiáig hátralévő időben már csak néhány maximális intenzitású edzést tervezek, amelyet ki is tudok majd pihenni. Érdekesség, hogy az olimpiai kerékpárospályáról mindenki azt gondolja, hogy egyetlen hullámvasút, de nem. Valóban van egy nagy hegy, amelyen át kell másznunk, de utána sík, egyenes szakasz vár ránk, vagyis a bolyozásnak is jócskán lesz jelentőssége azután, hogy ki tudott felfelé meglógni a többiektől. Azon leszek, hogy ez nekem is sikerüljön."
Nos, így állnak a legjobbjaink a nagy megméretés előtt. Hogy Athénban mire lesznek képesek, az kiderül augusztus 25-én és 26-án.