Ahhoz képest, hogy pénteken még ő is, illetve a labdát beadó Robben is csak a kispadra számíthatott, nem volt rossz kezdés… Másképp nézve viszont bebizonyosodott, nem mindig az edzőnek van igaza. A fenti párost ugyanis inkább a nép nyomására, mintsem a saját akaratából tette be a csapatba Advocaat.
Robben negyedóra elteltével újfent igazolta, hogy jó választás volt, de ez a második holland gólt eredményező akcióban nem is az ő passza, illetve Van Nistelrooy lövése volt az igazi finomság, hanem az utóbbi zsenialitása. Úgy húszméteres lesről ballagott viszsza, amikor a hollandok labdát szereztek, ezt látva heves mutogatásba kezdett, hogy Davids semmiképpen se őt, sokkal inkább a bal oldalon meglóduló Robbent ugrassa ki. A társ hallgatott a jó szóra, innen már ismert a folytatás.
Nem lepődött volna meg senki sem, ha ezután a kvalifikációk során az oranjét még 3–1-re elintéző csehek összeesnek, erre mi történik? Négy perccel később már 2–1 állt az eredményjelzőn, igaz, a tulajdonképpeni gólpassz itt is egy holland, Cocu nevéhez fűződött, aki amúgy Gerrard módra, körültekintés nélkül próbált hátrapasszolni.
Minden igényt kielégítő kezdés, és ami ennél is örömtelibb, a folytatás sem maradt el! A hollandok a szélek megjátszására törekedtek, és tekintve, hogy ezúttal nem a formán kívüli Zenden, hanem Robben rohangált fel és alá, a hatékonyságra sem lehetett panasz. Ha pedig nem ment oldalról, beadásokból, jöttek az átlövések, amelyeket követően bizony Cech kapus elég gyakran indulhatott légi útra. Ezt a futballt látva azért ott motoszkál az emberben a kisördög: hogyan tudott ez az oranje olyan gyengén futballozni a németek ellen? Persze a csehekről sem szabad elfeledkezni, elvégre ők sem csak asszisztáltak az Advocaat-gárda előadása során. A széleket ők is ugyanolyan bátran és jól megjátszották, ha valamibe bele akarunk kötni, akkor azt róhatjuk fel nekik, hogy távolról nem vállalkoztak lövésekre.
Valószínűleg Brückner kapitány is több ágyúzásra buzdította fiait a szünetben, mert egy gyors helyzetváltást követően Nedvedék megkezdték a bombázást, Van der Sar meg az elhárítást. A hollandok idővel egyre kevésbé erőltették a támadásokat, ebben közrejátszott az is, hogy Advocaat nem egészen egy óra elteltével lehívta a pályáról a mezőny legjobbját, Arjen Robbent. Hatalmas füttykoncert volt a kapitány döntésének "jutalma". A stadionban minden bizonnyal nem olvasták Advocaat meccs előtti nyilatkozatait, amelyben azt mondta, érzése szerint a sérüléséből felépülő támadóban nincs több 60 percnél. Még akkor sem, ha a mozgásán mindez nem látszott…
A cseheket viszont feldobta egy csere, Heinz beállása. A már a lettek ellen is a kispadról mozgósított, beállását követően a fordítási hadműveletet levezénylő csatár ezúttal is hajszál híján gólpasszal nyitott, ő is, Smicer is mindent jól csinált – csak éppen Van der Sar is. Márpedig az utóbbi a legfontosabb, tekintve, hogy ő a hollandok kapusa.
A Brückner-gárda ezt követően már végképp szakított az óvatossággal, a kapitány csak három védőt hagyott hátul, a többieket előre vezényelte, természetesen az egyenlítő gól reményében. És mint egy nappal korábban a svédek, a csehek is megkapták a jutalmukat! Az első meccsen is egyenlítő Baros ezúttal is betalált – már most várjuk az év végi gólszépségversenyt! –, és máris kezdődhetett elölről a csata. A lélektani fór már ekkor a cseheknél volt, aztán jött az emberelőny is – Heitinga kapta meg már-már jogtalanul a második sárga lapját –, ennyi pedig elég volt a cseheknek, hogy megnyerjék az Eb eddigi legjobb meccsét.
Ezzel a cseh válogatott, a mezőnyben elsőként, már elfoglata a helyét a legjobb nyolc között. ---- Véget ért a hollandok jó sorozata az Európa-bajnokságok döntőiben. A narancsmezes gárda hét Eb-meccs után kapott ki ismét, és már nem tudja beállítani a tízes rekordot, amelyet három nemzeti tizenegy (Nyugat-Németország, Olaszország, Hollandia) tart.
Az oranje a szombatit megelőzően szinte napra pontosan nyolc éve, 1996. június 18-án szenvedett vereséget kontinensbajnokságon (a csoportmérkőzések során Angliától kapott ki 4–1-re), azóta a rendes játékidőben és a hosszabbításban sem kellett gratulálnia aktuális riválisának – mostanáig. Az már más lapra tartozik, hogy korábban érmet mindössze egyet, egy bronzot tudott nyerni, tekintve, hogy 1996-ban Franciaország a negyeddöntőben, négy évvel később pedig Olaszország az elődöntőben ejtette ki gól nélküli 120 perc után tizenegyesekkel. Csehországnak, Dániának, Franciaországnak és Jugoszláviának még a pontszerzés sem jött össze, szemben az idei Eb-rajton a pazar sorozatot majdnem megszakító Németországgal, amely kilenc perccel a vége előtt még 1–0-ra vezetett az oranje ellen. Aztán most jött Smicer, és pontot tett a nagy sorozatra. ---- 4. perc: Robben jobb oldali szabadrúgása nyomán a labda Bouma fején landolt, aki az ötös bal csücskéről akrobatikus (csuka-) mozdulattal Cech kapujának hosszú sarkába fejelt. A cseh védők lesre játszottak, de későn léptek ki.
1–016. perc: Seedorf lába sült el a tizenhatos előterében. Jankulovski belevetődött az amúgy mellétartó bombába – a játékvezető nem ítélt sarokrúgást, holott a labda súrolta a hátvéd lábát.
19. perc: Robben második gólpassza a mérkőzésen, Van Nistelrooy második gólja a tornán. Az MU középcsatára akkora lesről jött visszafelé, mint az ólajtó, de mivel Davids nem őt hozta játékba, hanem a bal szélen feltűnő Robbent, szó sem lehetett lesről. A Chelsea-be tartó csatár beadott, az üresen álló Van Nistelrooy meg – teljesen szabályos körülmények között! – középről a hálóba továbbított.
2–023. perc: Nem zuhantak össze, hanem szépítettek a csehek – Cocu kapitális hibája után. A középpályás Barost (!) ugratta ki, aki némi nehézségek árán befűzte Stamot, majd a mellette feltűnő Kollerhez játszott, ő meg közelről a hálóba lőtt.
2–132. perc: Heitinga kontra Cech: előbbi mintegy húsz méterről tüzelt, utóbbi ujjheggyel a léc fölé tolta a veszedelmesen közeledő labdát.
38. perc: Jan Koller megint igazolta, hogy nem ügyetlen futballista: Nedved passza után sarokkal terelte kapura a labdát, amely nem jutott el a célig.
43. perc: Davids nehéztüzér 25 méterről irgalmatlan nagy kapufát lőtt.
52. perc: Nedved fordult kapura, és lőtt is 22 méterről, Van der Sar azonban a helyén volt, vetődve védte az aranylabdás jobbra tartó labdáját.
56. perc: Robben ezúttal is mértanian pontos (bal oldali) beívelése után Van Nistelrooy bólinthatott, csakhogy a hálóőr jól zárta a szöget, és róla szögletre pattant a Roteiro.
64. perc: Bravúr Van der Sar módra. Smicer egy állítás után ballal tüzelt, a hollandok kapusa pedig kipiszkálta a bal alsóba igyekvő labdát.
71. perc: Egyenlítettek a csehek! Csodaszép Nedved, Koller, Baros akció végén a Liverpool játékosa a léc alá bombázott.
2–285. perc: Nedved 35 méterről, futtából telibe találta a lécet.
88. perc: Heinz 22 méterről lőtt, Van der Sar kiütötte a labdát, éppen Poborsky elé, aki középre játszott, az érkező Smicer pedig az üres kapuba továbbított.
2–3