A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium sportügyekért felelős helyettes államtitkára szerint az új sporttörvénynek több az erénye, mint a gyengesége.
A törvény alapjainak kimunkálását elvégző bizottság vezetője pedig azt mondta: a jogszabály véglegessé válása előtt olyan változásokon is átment, hogy bár 80 százalékban egyetért vele, vannak olyan szakaszok, amelyekkel nem tud azonosulni. Mind Füleky András, mind Sárközy Tamás jogászprofesszor azon a szakmai összejövetelen beszélt erről, amelyet kedden tartottak a Városházán a GYISM, a törvény alkotói, az országos sportági szakszövetségek és köztestületek képviselői. Amint azt a helyettes államtitkár hangoztatta: e fórum is része annak a találkozósorozatnak, amelyet a sporttörvény március 13-i hatályba lépése után annak alkalmazásáról, mindennapi megjelenéséről kezdtek el az érintettekkel folytatandó konzultáció céljával. Sárközy professzor elmondta: az általa vezetett bizottságnak az volt az alapvető törekvése, hogy a technikai hibákat kijavítsák, s a jobb megvalósítás 80 százalékban sikerült is, a sporttörvény átalakításához kapcsolódó politikai vita azonban nem tett jót. "A sporttörvény nem arra való, hogy pénzt lehessen szerezni a finanszírozási problémák megoldására" – mondta. Ezzel együtt áttekinthetőbb, egységesebb törvény született, a régebbi 22 fejezete helyett az újban 11 van, a korábbi 100 paragrafus száma 80-ra csökkent. Érdemibb tény, hogy a minisztérium összes többletjoga, amelyet a 2000-es jogszabályba 1999-ben beépítettek, megszűnt, benne a sportszervezetek törvényességi felügyeletének joga is. Az új helyzetben a sportszervezetek kizárólag ügyészségi, bírósági felügyelet alá tartoznak. (MTI)
Legfrissebb hírek
