Szabics: véget ér a pechsorozat

Ráadásul nem csupán a védelem, a támadósor is remekelt: a jól bevált Kevin Kuranyi, Szabics Imre ékpár jó néhányszor eredményes volt, így a Stuttgart a Bajnokok Ligájában is elérte a kitűzött célt, vagyis a Manchester United mögött továbbjutott a csoportból.
Aztán eljött a tavaszi idény, a nyitányon még nem is volt gond, hiszen a Hansa Rostock ellen sikerrel mutatkozott be a gárda, azóta viszont egyszerűen nem tud nyerni… Ilyenkor pedig általában a drukkerek elpártolnak kedvenceik mellől. Hangsúlyozzuk: általában.

– Hogy kapunk-e kritikákat? – kérdezett vissza a Chelsea elleni BL-nyolcaddöntőt végigküzdő Szabics Imre. – A szurkolók, örömmel jelentem, kitartanak mellettünk, szerdán is telt ház volt a Daimler-stadionban, s kritikus hangokat tőlük csak elvétve hallunk.
– Gyanítom, edzőjükkel más a helyzet. Felix Magath bizonnyal keményebb önökkel.
– Ne gondolja. Ô azt vallja, ilyen periódusban nem jó még inkább a földbe döngölni a futballistákat. Buzdít minket, hogy jó úton haladunk, s egyszer el kell kezdeni nyerni is. A tervünk az, hogy ezt az utasítást minél korábban megvalósítsuk.

– Azért vannak, akik nem ilyen elnézőek. A német sajtó például kritikusan értékeli a teljesítményüket.
– Nekik ez a dolguk, ők újságot és jó címlapokat készítenek, mi pedig futballozunk. Amúgy nem kell minket leírni, mint ahogyan a kritikák ellenére a lapok sem temetnek bennünket.
– Optimistán nézi a világot: netán a kiutat is tudja?
– Nézze, egy biztos: a labdarúgást nem lehet elfelejteni. Az ősszel bebizonyítottuk, hogy tudunk játszani, csak amíg abban a periódusunkban szerencsések voltunk, most minden a visszájára fordult. De nem félek, hamarosan véget ér a pechsorozat, csak ahhoz nagyon sokat kell dolgozni. Amikor sikeresek voltunk, akkor is elmondtam, rengeteg munka kell ahhoz, hogy mázlink legyen, nincs ez másképpen most sem.
– Ennek tudatában hogyan tetszett a Chelsea elleni mérkőzés?
– Én nem láttam, ön hogy értékeli a teljesítményünket?
– No, jó, íme: tagadhatatlan, többet birtokolták a labdát, az eredmény viszont nem éppen hízelgő a visszavágóra nézve.
– Ne felejtse el, ebben a szakaszban minimum száznyolcvan perc alatt dől el a továbbjutás kérdése. Tény, a meccs elején gyorsan hátrányba kerültünk, aztán viszont körbelövöldöztük az angolok kapuját. Fájdalom, nem sikerült betalálnunk, de hangsúlyozom: nem szabad minket leírni.
– A találkozó előtt általános volt a vélemény: ha a két gárda anyagi lehetőségeit vesszük alapul, nagyon elpáholják a VfB-t. Mit érzett ebből a pályán?
– Egyfelől semmit, mert bár a védelmét jól megszervezte ellenfelünk, előre keveset játszott. Másrészről biztos vagyok abban, hogy más lett volna a helyzet, ha a legnagyobb sztárok is pályára léptek volna. Marcel Desailly, Juan Sebastian Verón és Adrian Mutu hiányát, azt hiszem, megérezte a londoni alakulat. A lényeg, hogy még állunk a Bajnokok Ligájában, s várjuk meg a visszavágót is. Nem mellesleg addig még lesz egy kis dolgunk: a hét végén jön a Schalke, aztán utazunk Dortmundba, s csak azt követően teszünk látogatást Angliában.

– Mi tagadás, nehezebbnek tetszik, mint egy Békéscsaba, Vásárosnamény körút…
– Valóban, ennek ellenére a roszabb periódus után, barátaimtól hallom, több magyar is állítja: a Stuttgart rossz csapat. Nos, úgy sejtem, ezek a szurkolók elfogadnák a Stuttgart játékosállományát kedvenc együttesüknél. Sajnos ez a magyaros mentalitás: menny és pokol között alig van középút.
– Ha már Magyarországról szóltunk: a válogatottban megtartotta jó szokását, s Lothar Matthäus bemutatkozását is góllal ünnepelte. Hogyan érezte magát Cipruson?
– Az első benyomások kedvezőek voltak az új kapitánnyal kapcsolatban, s remélem, nem okoztam neki csalódást.
– Matthäus elégedett volt a teljesítményével – ám mi a helyzet Stuttgartban?
– Gondolom, arra kíváncsi, hogy biztos helyem van-e a csapatban. Ilyen nálunk nincsen, és a futball azért is szép játék, mert előre semmit sem lehet tudni. Keményen dolgozom, aztán meglátjuk, ez mire lesz elég.

VfB Stuttgart (német)–Chelsea (angol) 0–1 (0–1)
Stuttgart, 54200 néző
V: Vasszarasz (görög). G: Meira (12. – öngól)