Rekordok, sikerek a föld felett szállva

Az esztendő elején, márciusban hitelesítették Forgó Szilárd és Simonics Péter siklóernyős céltávvilágcsúcsát (a két magyar 285 kilométert siklott ejtőernyőjével Brazíliában), majd júniusban az első magyar vitorlázórepülő 1000 kilométeres teljesítménynek örülhettünk. Hegedűs László történelmi tettével öt országos csúcsot is megjavított, és 9 óra 56 perc 34 másodperc alatt 1013.21 kilométert tett meg a Göd–Kocsord–Zebegény–Kocsord–Dunakeszi távon 105.98 km/órás átlagsebességgel vitorlázva! Az év legjelentősebb eseménye kétségkívül a péri vitorlázó-műrepülő világbajnokság volt, amelyen rendkívül sikeresen szerepeltek a magyarok: a csapat bronzérmes lett, Tóth Ferenc pedig összetettben a dobogó legfelső fokára állhatott, emellett két ezüstérmet szerzett.
Nemcsak a nemzetközi sikerek terén volt az esztendő emlékezetes, hanem azért is, mert a repülés százéves jubileumát ünnepelte a világ.
Az amerikai Daytonában 1903. december 17-én, 10 óra 35 perckor egy kerékpárgyártó testvérpár, Wilburn és Orville Wright végrehajtotta a világ első motoros repülését, egészen pontosan 37 métert tett meg tizenkét másodperc alatt körülbelül tíz méter magasságban.
Ma már szerénynek tűnő teljesítmény, mégis hatalmas lépés a repülés és az emberiség történetében.
A centenáriumról az év végén a magyar sportpilóták is méltóképpen megemlékeztek: száz pilóta négy kisebb egységben levegőbe emelkedett, egy kijelölt ponton összeálltak egy nagy egésszé, s a százas kötelék Tököl–Ferihegy–Rákosmező–Mátyásföld–Dunakeszi–Bicske–Budaörs–Tököl útvonalon, a magyar repülés fejlődésének legjelentősebb állomásait érintve tisztelgő repüléssel emlékezett azokra, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az ember birtokba vegye a levegőt is.
"A magyar sportrepülés a technikai, anyagi gondok ellenére rendkívül eredményes évet zárt, akár az ezer kilométeres vitorlázórepülésre, akár a péri vébé sikereire gondolunk – pillantott vissza az évre a motoros műrepülés szakbizottság-vezetője, a Magyar Repülősportért Alapítvány kuratóriumi tagja, id. Talabos Gábor. – Persze a repülés nem igazán közönségsport, így nehezen tud a figyelem középpontjába kerülni. Ezért van az, hogy a sportág kezd a show irányába tolódni. Besenyei Péter, aki, félreértés ne essék, kivételes sportember, minden idők egyik legjobb magyar sportpilótája, elsősorban bemutatókkal tudja magára felhívni a figyelmet. Ha átrepül a Lánchíd alatt, ha kitalál egy új sportágat, mint például az elmúlt évadban a látványos, földközeli akadályrepülést, akkor kis túlzással jobban foglalkozik vele a közvélemény, mintha nyert volna egy világbajnoki címet. Persze ezek remek alkalmak a repülés népszerűsítésére, de a sportteljesítményt ma már rendkívül nehéz eladni."
Jövőre, július végén a litvániai Kaunasban, a motorosműrepülő-világbajnokságon Besenyei Péter a tervek szerint új típusú gépével igyekszik újabb nemzetközi eredményt elérni, hogy a sportág sikerszériája – a nehézségek ellenére – 2004-ben is folytatódjon.