Generációk motiválása

– Még az ilyen parádésan sikeres sportágban is nehéz az élversenyzők motiválása, mint a miénk – mondta Baráth Etele, a Magyar Kajak-kenu-szövetség elnöke a sportág évzáró gáláján. – A jövőnk, akár a közeli jövőnk szempontjából is ezért örülök annak, hogy az idén Gainesville-ben lehetőséghez jutott, s összességében élt is az eséllyel Paksy Tímea, Joób Márton és Benkő Zoltán.– A férfi kajak szakág ezzel együtt továbbra sem remekelt…– Ugyanakkor kizárt, hogy csak ennyit tudnának. Katasztrófahelyzet nincs, hiszen Vereckei Ákos, Kammerer Zoltán és társaik még évekig a csúcson lehetnek, miközben az említett Benkő mellett máris ostromolja őket számos fiatal, ilyen például Szabó Gergely és Járik Gergely. Sydney után természetesen nehéz volt motiválni a bajnok négyes tagjait, hiszen az élettől mindent megkaptak. A kenusoknál nagyobb gondot érzek. Az egész világon szűkül a szakág tömegbázisa, itthon pedig Joóbon kívül senki sem zárkózott fel az egy évtizede elsőrangúan teljesítő Kolonics György mellé.– A nőknél már-már túl ideális a helyzet. Nem félti Kovács Katalinékat?– Óvjuk őket, de félnivalónk nincs. Fábiánné Rozsnyói Katalin csapatának tagjai még mindig felszállóágban vannak, miközben egy pillanatra sem válhatnak elégedetté, mivel Sztaics Istvánnál immár egy másik magyar műhelyben is komoly riválisok készülnek. De az olimpiai számokban egyelőre a Kovács, Szabó, Bóta, Viski alkotta csapat nehezen múlható felül: egy fárasztó idény végén álltak oda a vébére, és egyesben, párosban és négyesben is meggyőző fölénnyel nyertek.– A sportág sikereit ha be nem is árnyékolta, aligha hiányzott önöknek Hegedűs Róbert doppingesete.– Ez komoly figyelmeztetés volt a kajak-kenu számára, hiszen olyannyira sérthetetlenek voltunk ez ideig, hogy a védekezésre sem volt kész forgatókönyvünk. Hegedűs esete ugyanakkor inkább a figyelmetlenség, nemtörődömség következménye, hiszen egy sérülés kezelése közben juthatott doppingnak minősülő gyógyszer a szervezetébe. Hegedűst sajnos nem tudtuk megvédeni az ICF előtt, ami sajnos nem meglepő, hisz a magyar sikerszéria közepette riválisaink alig várják, hogy fogást találjanak rajtunk.– A magyar kajak-kenu palotája csupán látszat, a valóságban sok lerobbant vízitelepet látni. Mit tesznek az ellentmondás leküzdése érdekében?– A szegedi regattaközpontban és a nagyobb vidéki városokban jó feltételek mellett készülhetnek a versenyzők, a budapesti nagyegyesületi modell ellenben valóban szétesett, s a falak a Duna menti telepeken a gyakorlatban is mállanak. A Nemzeti Fejlesztési Tervért felelős államtitkárként is úgy látom, hogy az egyesületi támogatások, célzott infrastruktúrafejlesztések segíthetnek, ám el kell érnünk azt, hogy a klubokhoz eljuttatott összegek felhasználására rálátásunk legyen. A pontos elszámoltathatóság az Európai Unióban is az elnyerhető támogatások odaítélésének legalapvetőbb feltétele.– Megépülhet-e valaha a fővárosban is egy nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas kajak-kenu pálya?– A 2006-os szegedi vébé után érdemes lesz erről is beszélni. Észak-Csepel hosszú távú rendezési tervében szerepel egy világszínvonalú regattaközpont létrehozása, amelyre csakis úgy vállalkozhatunk, ha az az evezősök igényeit is kielégíti.