Ki ne emlékezne 2002 őszére! A Debrecenben megrendezett szerenkénti világbajnokságon egyetlen kimondott-kimondatlan kérdés töltötte meg feszültséggel a Főnix-csarnok levegőjét: öt ezüstérem után végre-valahára megszerzi-e Csollány Szilveszter élete első világbajnoki aranyérmét?Nos, nem kis teher nehezedett akkor a világ egyik legjobb gyűrűsének vállára, Csollánynak hazai közönség előtt kellett a bombaformában lévő bolgár Jordan Jovcsevvel megmérkőznie. A csata a magyar versenyző győzelmét hozta, aki testileg és lelkileg is olyan kimerülten tért pihenőre, hogy az is kérdésessé vált, az elmúlt esztendők éremhalmozója, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász folytatja-e pályafutását. Csollány a 2003-as esztendőt pihenésre, feltöltődésre szánta, ám úgy határozott, szeretne felkészülni a 2004-es athéni olimpiára. Azzal azonban nem számolt, hogy az amúgy a csapat olimpiai kvalifikációjáért az anaheimi világbajnokságra utazó magyar férfiválogatott csúfos kudarcot vall, s Gál Róbert révén mindössze egy névre szóló kvótát szerez majd az ötkarikás játékokra.Csollány Szilveszternek tehát nem maradt több dobása: az elmúlt évtized legeredményesebb versenyzője még Anaheimben, ahol VIP-vendégként volt jelen, bejelentette visszavonulását. "Ez egy roppant szerencsétlen világbajnokság volt, amely számomra egyben a végállomást is jelenti. Eddig valóban azon törtem a fejem, hogy mikor álljak edzésbe, ám most egyértelművé vált, hogy szeptembertől nem kell megkezdenem a munkát. Úgy érzem, újabb öt esztendőt, egy teljes olimpiai ciklust már képtelen lennék végigcsinálni” – nyilatkozta a 33 éves versenyző, akinek búcsúztatóját 2004-ben rendezi majd meg a Magyar Tornaszövetség.