Németország lett az első olyan ország, amely a férfiak és a nők között is világbajnok válogatottal büszkélkedhet. A Nationalelf háromszor (1954, 1974, 1990) nyerte meg a legrangosabb futballtornát, míg a hölgyek 2003-ban értek fel a csúcsra. A nők korábban egyszer, 1995-ben már nagyon közel voltak az aranyhoz, akkor a fináléban elbuktak Norvégiával szemben, most egy másik északi állam, Svédország ellen bepótolták a "mulasztást.
Meinert (14) góllal járult hozzá a német nôk elsô világbajnoki címének begyűjtéséhez
Meinert (14) góllal járult hozzá a német nôk elsô világbajnoki címének begyűjtéséhez
A torna során hibátlan teljesítményt nyújtó németek kezdték jobban a találkozót, helyzeteket dolgoztak ki, miközben a svédek arra vártak, hogy Svensson vagy Ljungberg egyszer megugorjon, és bevegye az elődöntőben sziporkázó Rottenberg hálóját. Ez a pillanat a 41. percben jött el, akkor Svensson átadását követően Ljungberg lépett ki a bal oldalon, és okosan kilőtte a bal alsó sarkot. Kis szerencsével még a félidő lefújása előtt egyenlíthettek volna a németek (Prinz hajszállal lemaradt a középre adásról), röviddel a szünet után azonban már semmi sem segített a skandinávokon. Az első percben Prinz remekül tálalt Meinert elé, aki elegánsan a hálóba gurított. A gól után egyértelműen a németek uralták a játékot, Jönsson kapusnak folyamatosan akadt tennivalója, állta becsülettel a próbákat, Hingst bólintásánál és Meinert lövésénél pedig férfiakat megszégyenítő bravúrt mutatott be. A játékrész hajrája ismét a svédeké volt, Ljungberg kétszer is eldönthette volna a világbajnoki cím sorsát, azonban rendre hibázott (előbb az üres kapu mellé fejelt, majd ziccerből Rottenbergbe lőtt), így jöhetett a hosszabbítás. A ráadás mindössze nyolc percig tartott, akkor Lingor szabadrúgását követően a csereként beálló Künzer mintaszerűen a léc alá bólintott, és Németországba költöztette a világbajnoki trófeát. A bronzérmet a házigazdák kaparintották meg, miután az észak-amerikai belharcban a papírformának megfelelően 3–1-re megverték Kanadát. Az amerikaiak korábban 31 meccsből 25-ször megverték szomszédaikat, ezúttal jött a 26. siker is, igaz, csak a második félidőben mutatott játéknak köszönhetően. Az első játékrészben Lilly góljára a védőitől megugró Sinclair még felelni tudott, a fordulás után azonban már csak egy csapat maradt a pályán. Hamm szögletét követően Boxx bólintásával ismét az Egyesült Államoknál volt az előny, a hajrában pedig Milbrett egy lepattanó labdát a hálóba vágva beállította a végeredményt. "Elszántak voltunk, ennek lett a jutalma a győzelem és a bronzérem. Büszkék vagyunk a harmadik helyre” – nyilatkozta April Heinrichs, az amerikaiak szövetségi kapitánya. A büszkeség legfeljebb csak utólag lehet igaz, mert nem titok, hogy az amerikaiak harmadik világbajnoki címük megszerzése reményében léptek pályára Carsonban.