A végsőkig küzdeni kellett

A borús szombati időjárás vasárnap is folytatódott, a meteorológusok szinte kivétel nélkül esőt jósoltak a versenyre, amely összefüggő felhőzet alatt kezdődött. A rajt után a pole pozícióból induló Rubens Barrichello fél körön át tartotta első helyét, de aztán Juan Pablo Montoya a Kanál-kanyarban kiváló manőverrel megelőzte. A vb-címért csatázók közül Kimi Räikkönen és Michael Schumacher is két helyet jött előrébb.
Räikkönennek ugyebár mindenképpen nyernie kellett ahhoz, hogy világbajnok legyen, de miután könnyedén megelőzte csapattársát, David Coulthardot, még előtte volt Montoya, Barrichello, Fernando Alonso és Cristiano da Matta is. A Toyota braziljával már Silverstone-ban is akadt gondja, és ezúttal sem tudta megelőzni, csak a boxkiállások során. Szerencséjére Montoya és Alonso kiesett előle, és így már csak Rubinho volt az egyetlen akadály (Montoya kiesésével eldőlt a csapat-vb).
Közben a 14. helyről rajtoló Schumachernek komoly gondjai akadtak a középmezőnyben, a hatodik körben ugyanis a sikánban megpróbálta megelőzni Szato Takumát, a BAR-csapatban ezen a hétvégén bemutatkozó japán nemzeti hőst, aki azonban nem engedett, és becsukta a kaput. Schumi Ferrarijának letört az első vezetőszárnya, és a német mehetett a boxba új légterelőért. Szerencséjére a baleset a boxbejáratnál történt, tehát csak néhány száz métert kellett megtennie, hogy a szerelői új szárnnyal lássák el. Így is visszaesett az utolsó helyre, de közelebbről kezdhette meg a felzárkózást.
A 13. körben, Barrichello és az akkor még versenyben lévő Alonso box-kiállása után Räikkönen egy kör erejéig az élre állt, miközben Michael Schumacher a 16. helyen kullogott. Ezen állás szerint a finn állt nyerésre az öszszetettben is, de azonnal a boxba hajtott üzemanyagért. Räikkönen, az utolsó előtti rajthelyről feljövő Jarno Trulli és a BAR-Hondák két-két, a többiek háromkiállásos taktikát választottak; a verseny derekán utóbbi csoport tagjai mind végrehajtották második szervizelésüket.
Michael Schumacher ekkor is csak a 12. helyen autózott, öccse, az utolsó helyről induló Ralf mögött igyekezett megközelíteni a pontszerző helyeket. Räikkönennek esélye sem volt utolérni Barrichellót, akinek a plusz egy szervizelés is simán belefért. Coulthard is könnyedén megelőzte volna a finnt, de a Ferrari műszaki hibájában vagy Barrichello kicsúszásában reménykedő McLaren vezetői a skótot megtartották "hátvédnek”.
"Egész évben, minden versenyen azért küzdöttem, hogy világbajnok legyek. Most kissé csalódott vagyok, mert nem jó másodiknak lenni. Mindenesetre nem azért veszítettem el ezt a küzdelmet, mert rosszul vezettem” – mondta a verseny után Räikkönen, aki hetedszer lett ezüstérmes az évadban.
Az utolsó szervizelések után a címvédő a hatodik helyre is feljött, de aztán a nyolcadik pozícióban találta magát Da Matta és Ralf között. Öccse hátulról támadta, ő pedig a brazilt próbálta előzni. A 41. kör végén, szintén a sikánban Michael Schumacher csak erős fékezéssel tudta kikerülni a toyotást, de hátulról belement Schumi II, akinek új légterelőért a boxba kellett hajtania. (Az öcs nagyon mérges volt emiatt, és amiatt is, ahogy Michael a célegyenesben akadályozta őt az előzésben.) Azzal, hogy a williamses kiállt mögüle, biztossá vált a nyolcadik helye, bár tartani lehetett attól, hogy az ütközés utóhatásaként defektet kap.
Gumija azonban kibírta, így Schumi szerzett egy pontot, aminek – és a vb-pontversenyben a negyedik helyre feljövő Barrichello győzelmének – köszönhetően világbajnok lett. Räikkönen és Coulthard dobogós helyével a McLaren két pontra megközelítette az idény során először "eredménytelen” Williamst, míg Jenson Button negyedik és Szato hatodik helyének köszönhetően a BAR-csapat megnyerte az ötödik helyért folyó csatát.

19. Japán Nagydíj, a 16 futamos Formula–1-es világbajnokság utolsó állomása, Szuzuka
Az 53 körös (307.573 km) verseny végeredménye:
1. Rubens Barrichello (brazil, Ferrari, Bridgestone) 1:25:11.743 (átlag: 216.611 km/óra)
2. Räikkönen (finn, McLaren-Mercedes, Michelin) 11.085 mp h.
3. Coulthard (brit, McLaren-Mercedes, M) 11.614 mp h.
4. Button (brit, BAR-Honda, B) 33.106 mp h.
5. Trulli (olasz, Renault, M) 34.269 mp h.
6. Szato (japán, BAR-Honda, B) 51.692 mp h.
7. Da Matta (brazil, Toyota, M) 56.794 mp h.
8. M. Schumacher (német, Ferrari, B) 59.487 mp h.
9. Heidfeld (német, Sauber-Petronas, B) 1:00.159 p h., 10. Panis (francia, Toyota, M) 1:01.844 p h., 11. Webber (ausztrál, Jaguar-Cosworth, M) 1:11.005 p h., 12. R. Schumacher (német, Williams-BMW, M) 1 k h., 13. Wilson (brit, Jaguar-Cosworth, M) 1 k h., 14. Firman (ír, Jordan-Ford, B) 2 k h., 15. Verstappen (holland, Minardi-Cosworth, B) 2 k h., 16. Kiesa (dán, Minardi-Cosworth, B) 3 k h.

Feladta: Montoya (kolumbiai, Williams-BMW, M) és Frentzen (német, Sauber-Petronas, B) 9-9, Alonso (spanyol, Renault, M) 17, Fisichella (olasz, Jordan-Ford, B) 33 megtett kör után

Leggyorsabb kör: R. Schumacher (43. kör) 1:33.408 (átlag: 223.805 km/óra)