Sammerrel a dobogó az alap

3, 1, 3, ?
A dortmundi szurkolók nagyon remélik, hogy kilenc hónap múlva az 1-es kerül a kérdőjel helyére, nem elsősorban a sorminta kedvéért természetesen. A Matthias Sammer irányításával a legutóbbi három bajnokságban egy arany- és két bronzérmet nyerő fekete-sárga társulat ezúttal újra célba vette az első helyet, nyíltan hadat üzenve a rekordbajnok Bayern Münchennek.
Az előrelépéshez azonban van min javítania a Borussiának. Az első és legfontosabb, hogy a játéka minőségén kell változtatnia. A csapatnak a kerete erősségét figyelembe véve tavaly is illett volna sokkal tetszetősebb futballal kirukkolnia, ehhez képest nagyon kevés meccsét tudta látványos produkcióval megnyerni, sokkal több volt az ötlettelen, igazi "munkás” futballal kiszenvedett győzelem. A Dortmundra korábban nem jellemző teátrális jelenetek is akadtak (ebben Marcio Amoroso járt az élen), és azt sem szabad elhallgatni, hogy a BVB-n is érződött a világfutballt sújtó gazdasági válság.
A pénztelenség miatt a korábban megszokott volumenű erősítésekre ezúttal nem futotta, Malte Metzelder (a csapatkapitány Christoph Metzelder fivére), Guillaume Warmuz és Niclas Jensen személyében csak három játékos jött másik klubtól, a többiek – Sahr Senesie, David Odonkor, Guy Demel – a dortmundi amatőrcsapattól kerültek át a profik közé. Igaz, a távozók listája sem túl hosszú, két válogatott futballista ment el (Jens Lehmann az Arsenalba, Jörg Heinrich az 1. FC Kölnbe igazolt), azaz a keret magja együtt maradt. "Nem hiszem, hogy túl nagy probléma az erősítések elmaradása. Az elmúlt években hihetetlenül sok pénzt áldoztunk, hogy ezt a fiatal csapatot felépítsük. Még rengeteget fejlődhet a gárda, és elég tartaléka van ahhoz, hogy egyenrangú partnere legyen a Bayernnek” – mondta a visszafogott átigazolási politikáról Michael Meier, a Borussia Dortmund menedzsere.
Leginkább Lehmann klubcseréje osztja meg a dortmundi szurkolókat. Vitathatatlan, hogy nem rossz kapus, ugyanakkor bármikor képes betlizni, az pedig mindennél többet elmond, hogy a Dortmund Bundesliga-története során nála több piros lapot, négyet egyetlen játékos sem kapott. A vb-ezüstérmes hálóőr örökét Roman Weidenfeller veszi át, aki már többször (legutóbb a VfB Stuttgart elleni Ligakupa-elődöntőben) igazolta, megérett az első számú kapus szerepkörére.

A legnagyobb erősítést azonban – legalábbis a helyiek ebben reménykednek – nem az újak, hanem a régiek között kell keresni. Dortmundban ugyanis mindenki abban bízik, hogy Marcio Amorosónak sikerül megtalálnia azt a formáját, amellyel 2002-ben csapatát bajnoki, önmagát pedig gólkirályi címhez segítette. A brazil az előző idényben csak vegetált, a korábbi 18 helyett mindöszsze hat gólig jutott, ráadául akivel lehetett, azzal össze is veszett. Első számú partnere Matthias Sammer volt, akivel üzengettek egymásnak becsülettel. A csatár bizalmatlansággal vádolta meg a trénert, aki válaszul a gyenge erőnlétével és dekoncentráltságával magyarázta a játékos folyamatos kispadoztatását. A tisztalap-politika jegyében a nyáron békét kötöttek, Amoroso a Ligakupa-mérkőzéseken rendszeresen játszott, gólokat is szerzett, Sammer pedig a nyilvánosság előtt még egyetlen szóval sem marasztalta el. "Az Amoroso-probléma azonnal szétpukkad, amint a brazil elkezdi lőni a gólokat” – mondta a konfliktusról Gerd Niebaum klubelnök.
A személyi ügyek kezelésén túl az elvégzett munkában bíznak a dortmundiak. A csalódást keltő bronzérem (az utolsó fordulóban a Cottbus ellen elért 1–1-es döntetlen miatt lett a BL-főtáblát érő ezüstből BL-selejtezőre kényszerítő bronz) után Sammer közös felelősséget emlegetett – "nemcsak a csapat, én is hibáztam, a következő idényben kétszer annyit dolgozunk” –, majd ígéretének megfelelően cselekedett. Erdei futások, erősítő tréningek színesítették az amúgy sem egyhangú programot, a felkészülést sikerült sérülésmentesen végigdolgozni, és ez így volt egészen az első tétmeccsig. A VfL Bochum elleni Ligakupa-elődöntőben aztán Torsten Frings és Evanílson is keresztszalag-szakadást szenvedett, egyikőjük sem játszhat az ősszel. A BVB nélkülük is eljutott a Ligakupa döntőjéig (ott alulmaradt a Hamburggal szemben), de kérdés: miként lehet hosszabb távon pótolni a kiesőket, különösen Fringst?