Noha Haller Ákos bokatörése miatt az eddig biztos éremszerzőnek tekintett kétpárevezős egységünkre nem számíthat Melis Zoltán szövetségi kapitány a Világkupa-sorozatban, a milánói és müncheni viadalon mégsem maradt érem nélkül. Amiről többek között egy hosszabb kihagyás után ismét hajóba szálló versenyző, Dénes Csaba gondoskodott, aki mindkétszer ezüstéremmel hálálta meg a válogatottba kerülést. Igaz, ez a remek teljesítmény még őt magát is meglepte&
– Egyáltalán nem vártam, hogy érmes leszek valamelyik Világkupa-versenyen. A szezon elején csak azt a célt tűztem magam elé, hogy nemzetközi tapasztalatot szerezzek, és valami elfogadható helyen végezzek – mondja Dénes Csaba.– Miért ez a szerénység?– Ez nem szerénység volt, hanem igyekeztem reális maradni. Elvégre négy év kihagyás után tértem vissza.– Tényleg, korábban miért tette le a lapátokat?– Nagyjából kilencévesen kezdtem el evezni, és közel tíz évig rendületlenül csináltam. Aztán jött a főiskola, és nekem dolgoznom kellett mellette, így nem maradt időm az edzésekre. Legalábbis az intenzív edzésekre. Mert hobbiból azért le-lelátogattam a vízpartra. Amikor viszont végeztem a sulival, rájöttem, rettentően hiányzik az evezés. Először csak heti három alkalommal jártam le, ám mikor egyre jobbak lettek az eredményeim, az edzőm azt javasolta, hogy ismét vegyem komolyan a sportot. Ennek lassan két éve.– Tavaly ősszel pedig már válogatott kerettag volt.– Eredetileg a Hirling, Varga páros tartalékának választottak ki, de mivel a szezon elején a szegedi nemzetközi regattán kétszer is dobogós lettem, kivittek Essenbe. Az ottani ezüst pedig belépőt jelentett Milánóba…– …az újabb második hely meg Münchenbe. Ezek után a Világkupa-záróversenyén, Luzernben mire számítsunk?– Semmit sem szeretnék elkiabálni, így maradjunk annyiban, hogy az A-döntőbe jutásra.– Azért ez így túl kevés… Elvégre ha azt vesszük, hogy Milánóban az olasz Basalini, míg Münchenben a német Ording győzte le, akkor legrosszabb esetben is egy bronzérem jár önnek.– Sajnos, korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Legutóbb például a középdöntős időmet látva azt sem hittem volna, hogy egyáltalán dobogóra állok majd.– Arról volt már szó, hogy a közeljövőben esetleg nagyobb egységre váltson?– Felvetődött már egy könnyűsúlyú négypárevezős ötlete, de egyelőre még csak a terv szintjén mozog.– Egyáltalán lenne kedve a csapatmunkához?– Egyedül is jól érzem magam, de ha jó a társaság, biztosan ott is élvezném az evezést.– Hosszabb időre tervez, ezek szerint a munka már nem lehet gátja a sportpályafutásának.– Szerencsére az egyesületem, a Vízügy SC révén olyan álláshoz jutottam, amely mellett rendesen tudok edzeni. Így a munka tényleg nem lehet akadálya a sikeres folytatásnak.