Takahara Naohiro: több mint turista

Érdemes közelebbről is megismerkedni a 24 éves fiúval, mert minden jel arra utal, hogy a fiatal és tehetséges labdarúgó, a szakemberek szerint sokra hivatott japán válogatott oszlopa lehet az elkövetkező időkben. Egyébként ő volt az első japán az argentin bajnokságban, fél évig a Boca Juniors játékosának vallhatta magát. Igaz, túl sok szerepet nem kapott – hét meccsen egyszer volt eredményes –, de ezt nem lenne tisztességes kudarcként elkönyvelni.
Legfeljebb az otthoni produkcióihoz képest! Ázsiában ugyanis a válogatottal és a klubjával, a Jubilo Ivatával is megnyerte a legnagyobb trófeákat, s szerfölött tiszteletet parancsoló az adat, amely szerint a Jubilo színeiben 94 találkozón 46-szor rezegtette meg a hálót. A legutóbbi szezonban például 27/26-os mérleggel lett gólkirály a J-League-ben, erre figyelt fel tavaly decemberben az immár tíz összecsapás óta veretlen Hamburg, s ez év elején csupán százezer euróért igazolta is (alkalmi vétel…). Szerződése 2005 júniusáig szól, és ha addig Kahn mellett más hálóőröknek is jelentősen meggyűlik vele a baja, Takahara akár egy európai sztárcsapatot is megcélozhat majd.

Zsenge kora dacára – a számtalan korosztályos sikernek köszönhetően – a tavalyi vb előtt alapemberként számított Takaharára Philippe Troussier akkori kapitány. Végül azért maradt le a tornáról, mert áprilisban, a nemzeti tizenegy európai túrája során utolérte a "turistaosztály-szindróma”. A kevés mozgással együtt járó hosszú repülőutakon az utasok lábában kialakuló vérrög veszélyes lehet, ha a tüdőbe jut – ez történt hősünkkel is, de szerencsére embólia nem alakult ki nála, mert az orvosok idejében észrevették a bajt.
Mint említettük, Takahara élete harmadik német bajnokiján talált be először, pedig a felkészülési mérkőzéseken egyáltalán nem villogott, a vezetőség állítólag türelmetlenkedett is, hogy mikor kezd el végre "termelni”. Korábbi bemutatkozásaihoz képest ez egyébként is gyenge teljesítménynek számít, a hazai első ligában ugyanis rögtön debütálása alkalmával (1998. március 21-én), a válogatottban pedig második meccsén (három nappal az első után, 2000. február 16-án) köszönt be először. Ugyanakkor érdekes, hogy legutóbb csaknem tizenhét éve fordult elő, hogy japán futballista gólt szerezzen a Bundesligában: 1986. március 15-én, a Werder Bremen–Eintracht Frankfurt találkozón Okudera Jaszuhiko volt eredményes.
Takaharának kivételes, honfitársaira általában nem jellemző fizikai adottságai vannak. Viszonylag magas termettel, erőteljes testalkattal áldotta meg a sors, a fejjáték kifejezetten az erősségei közé tartozik, de erről a Bayern München védői tudnának bővebben mesélni. Voltaképpen kétlábas és rendkívül gyors, úgyhogy ha egy kis szerencséje van, Takahara előtt valóban nagy jövő állhat. Egyelőre örül a hétvégi kiugrásának: "Nagyszerű dolog, hogy épp Kahnnak fejelhettem életem első Bundesliga-gólját. Megkönnyebbültem, mert elég nagy volt rajtam a nyomás” – utalt a döcögős kezdetekre.