Bárdosi rossz passzban van

,,Egyszerűen elborult az agyam – emlékezett vissza a fentebb idézett pillanatokra Bárdosi. – Rendkívül rossz passzban vagyok, nem megy a birkózás, a magánéletemben is gondjaim vannak, végig meglehetősen zaklatott állapotban birkóztam. Amúgy szerintem nem kell olyan nagy feneket keríteni az esetnek, voltam már korábban is hasonló szituációban, adtam is, kaptam is… Akinek nem tetszik, hogy a szőnyegen néha ilyen is előfordul, jobb, ha abbahagyja!”
Ez utóbbival nem teljesen ért egyet Ubrankovics Csaba, a BVSC-Ganz edzője, ám ő is elismerte, Bárdosiban mindig benne van egy-egy pofon lehetősége.
,,Sanyiról mindenki tudja, ha vesztésre áll, elszáll az agya – így Ubrankovics. – Korábban voltak afférjai már Berzicza Tamással is, de ezzel nem nagyon lehet mit kezdeni. Utólag persze bevittem az öltözőbe, és elmondtam neki a véleményemet, ettől függetlenül persze máskor is megtörténhet az eset. Az egyébként külön balszerencse, hogy éppen Balázs ellen tört ki, hiszen klubtársak lévén még kacifántosabb a helyzet, de szinte biztos vagyok benne, hogy nem lesz folytatása az ügynek.”
Nem tűnt ennyire optimistának a történet másik, sértett, szereplője, Kiss Balázs. A korosztályos világversenyekről szinte óraműpontossággal mindig aranyéremmel hazatérő versenyzőt egyáltalán nem lepte meg Bárdosi reakciója, sőt valami hasonlóra már fel is készült lelkiekben.
,,Ismerem Sanyit, tudom róla, hogy amikor vesztésre áll, és érzi, hogy több akciót nem tud csinálni, elveszti a fejét – mondta a 84 kilósok Ganz-kupáját az őt ért csapások ellenére elhódító zuglói. – Igaz, arra nem gondoltam, hogy kétszer is meg fog ütni. Nem hiszem, hogy kifejezetten a személyemnek szóltak az ütések, edzéseken már mással is előfordult hasonló.”
Az eset után egyébként Ubrankovics mester magához kérette a feleket, s nyomatékosította, a jövőben nem hajlandó eltűrni a hasonló incidenseket.
,,Sanyi szerint azért történt az egész, mert én beszóltam neki és grimaszoltam – emlékezett vissza a békítőtárgyalásra Kiss. – Megpróbálom lezárni ezt az egészet magamban, bár nem lesz könnyű. A beszélgetés után egyébként kezet fogtunk. Azt hiszem, ezt vehetem bocsánatkérésnek is, ugyanis tudom, hogy mondani sohasem fogja…”