Törlesztett az 1860 München

A nemzetközi porondra hajtó együttesek közül kettő-kettő egymással meccselt, a Hertha–Schalke találkozó után a hazaiak, míg a Werder Bremen–1860 München összecsapást követően a vendégek örülhettek. A bentmaradásért zajló harcban a Hannover a Nürnberg kárára levegőhöz, a Kaiserslautern a vergődő Mönchengladbach legyőzésével, az Energie Cottbus pedig a rostocki pontszerzésével reményhez jutott, míg a Bochumban vesztő Leverkusen egyre nagyobb bajba kerül.
A szerdai 120 perces kupamaratonit követően ismét egymásnak feszülhetett – igaz, München helyett Brémában – a Werder Bremen és az 1860 München. A hazaiak várhatták kedvezőbb előjelekkel a találkozót, hiszen a kupában hosszabbítás után 4–1-es csapást mértek riválisukra, így okkal számíthattak arra, hogy a pofon "benne maradt” az "oroszlánokban”. Több mint egy félidőn keresztül ennek megfelelően alakultak az események a Weser-stadionban, hiszen a zöld-fehérek sorra alakították ki a helyzeteiket, egyszer be is találtak – közvetlenül a szünet előtt Klasnic három méterről ollózott a kapuba –, és semmi sem ígérte a látogatók feltámadását.
Csakhogy a fordulás után előjött a brémaiak egész idényére jellemző gond, a rossz védekezés, ennek pedig két gól és vereség lett a következménye. Az 53. percben Borel rosszul öklözött ki egy labdát, amit Lauth ollózva kapura lőtt. A labdája négy bámészkodó brémai hátvéd között suhant el, mielőtt megpihent volna a hálóban… A 82. percben egy szögletet követően Lauth fejelhetett, erőtlen bólintásából aligha lett volna gól, ha a labda nem akad el az ötösön magányosan álldogáló Borimirovban. Csakhogy elakadt, a bekkek által szem elől tévesztett bolgár pedig közelről a hálóba továbbított. A folytatásban Thomas Schaaf, a hazaiak trénere mindent bevetett, a gárda négy csatárral rohamozott, a 92. perctől Micoud mellett már Lisztes Krisztián is ott ügyködött a pályán, csakhogy a tűzoltómunka nem vezetett eredményre.
A Werder a 2003-ban lejátszott három bajnokiján mindössze egy pontot szerzett, és fennáll a veszélye annak, hogy ugyanúgy elszórakozza az előkelő helyezését, mint egy éve. Akkor három vereséggel nyitotta a tavaszt, és a végén majdnem elesett az UEFA-kupa-részvételtől is.
A Werderhez és az 1860 Münchenhez hasonlóan a Wolfsburg sem tett még le arról, hogy az ősszel kilépjen a nemzetközi porondra. A "farkasok” szombaton végre megnyerték az első meccsüket új stadionjukban, a VW-arénában, a kárvallott az Arminia Bielefeld volt. Ha figyelembe vesszük a két csapat eddigi wolfsburgi találkozóit, akkor előre borítékolhattuk volna az eredményt is: 2–0 Wolfgang Wolf társulata javára. Hogy miért? Mert a korábbi két ütközetük így ért véget. Akárcsak a mostani… Effenberg szabadrúgása után Schnoor kotorta be a hazaiak vezető gólját, majd az új stadionban eddig minden mérkőzésen eredményes Tomislav Maric húsz méterről emelte át a picit kint álló Hain kapust, és eldöntötte a három pont sorsát. "Hatalmas kő esett le a szívünkről, hogy végre nyerni tudtunk ebben a nagyszerű létesítményben” – nyilatkozta a lefújás után Wolf edző.
Némiképp meglepő módon még az újonc VfL Bochum is "lőtávolon” belül van, már ami a kupahelyek elosztását illeti. Igaz, a Bochum szombati találkozója elsősorban a Bayer Leverkusenről, illetve annak mesteréről, Klaus Toppmöllerről szólt. A "gyógyszergyáriak” ugyanis az edzőjükért játszottak, akit az előzetes hírek szerint kizárólag a győzelem tarthatott a helyén. Ha Reiner Calmund, illetve a Bayer cég elöljárói tartják a szavukat, akkor órák kérdése a szakvezető menesztése. Az egy éve még BL-döntőt játszó együttes kikapott, mindössze egy ponttal áll a kiesést jelentő 16. helyen posztoló Mönchengladbach előtt, ráadásul tavaszszal még csak egy vacak döntetlenre sem futotta az erejéből.
Pedig most sem játszott rosszul, sorra dolgozta ki a helyzeteket, csakhogy egy kivételtől eltekintve – a 78. percben a Bajnokok Ligájában korábban négyszer beköszönő, a Bundesligában viszont először eredményes Babic passzolt a hálóba, megszerezve az átmeneti egyenlítést eredményező gólt – ki is hagyta őket. Eközben a VfL cserecsatára, Hasemian kétszer is mattolta Buttot, és alighanem állástalanná tette Toppmöllert. Az iráni játékos ötödik és hatodik gólját szerezte ebben a szezonban, kivétel nélkül a kispadról felállva. "Szerencsétlen vereséget szenvedtünk, de legalább jól játszottunk” – próbálta magát vigasztalni Toppmöller. Szavai aligha hatják majd meg a sorsáról döntőket…
A Leverkusen "segítségével” pedig rátérhetünk a kiesés ellen hadakozókra, például a Hansa Rostockra és az Energie Cottbusra. Az élvonal "keletnémet” rangadója gyenge futballt, ennek megfelelően gól nélküli döntetlent hozott, igaz, emiatt a Lőw Zsolttal felálló vendégek aligha bánkódtak. A biztos kiesőnek tippelt cottbusiak a tavasszal már hét pontot szereztek, és mindössze három pontra vannak a megkapaszkodást jelentő tizenötödik helytől. "Ôszintén megmondom, benne volt a csapatban a jó rajt – nyilatkozta a lefújást követően Lőw. – Az ősszel roppant balszerencsések voltunk, és én már vártam, mikor szegődik mellénk Fortuna. Azt hiszem, most már nincs okom panaszkodni. Úgy látszik, bejött, hogy taktikát váltottunk, elhagytuk a liberós játékot, és rátértünk a vonalvédekezésre. A tavasszal eddig egy gólt kaptunk, azt is harminc méterről a pipába, talán nem nagyképűség azt állítani, hogy hátul jól állunk a lábunkon. Hogy rossz lett volna a mai meccs? Van benne valami. A Rostock ugyanabban a felfogásban futballozott, mint mi, »le voltak osztva« az emberek, emiatt szabad helyet elég nehéz volt találni a pályán. Léptünk egyet előre, de ha komolyan gondoljuk a bentmaradást, akkor nem állhatunk meg, a jövő héten a Hannover ellen folytatnunk kell a menetelést.”
Persze, nem lesz olyan könnyű térdre kényszeríteni a Hannovert, tekintve hogy a csapat remek formában van. Ralf Rangnick társulata még úgy is simán megverte a Nürnberget, hogy legeredményesebb játékosa, Fredi Bobic eltiltása miatt csak a lelátón ücsörgött. A válogatott támadó feladatkörét ezúttal a kameruni Idrissou vette át, aki profikarrierje első mesterhármasával járult hozzá a 4-2-es diadalhoz. "Tudtam, hogy képes gólokat rúgni, engem nem lepett meg a produkciója. Az évad előtt tizenöt gólt ígért, most nyolcnál tart, tehát még van mit behoznia” – adta az elégedetlent a hármas sípszó után Rangnick.
Ha nagy nehezen, de megindult felfelé a Kaiserslautern is. A "vörös ördögök” az idény során először tudtak egymást követő két meccsen pontot szerezni, az egy hete Gelsenkirchenben begyűjtött egy után ezúttal otthon a Mönchengladbach ellen három egységgel gazdagodtak.

A forduló eredményeit, a bajnokság és a góllövőlista állását Európai topligák című összeállításunk Bundesliga 2002-2003 rovatában olvashatják.