Sainct legyűrte a Vaddisznót

A Nemzetközi Motorkerékpáros-szövetség (FIM) versenysorozatai közül kilóg a tereprali Világkupa. Az ok: a pilóták számára a szezon viadalai elsősorban edzések és csak másodsorban összecsapások, hiszen az egész évad arról szól, hogy ki tud jobban felkészülni az első számú eseményre, a legendás Dakar-ralira.
Ennek ellenére az életveszélyes "tréningeket” – az idényzáró 12. Desert Challenge-ralin sajnos a német Michael Seefeldt életét vesztette – nagyon komolyan veszik a motorosok, akik közül a kétszeres Dakar-győztes, a francia Richard Sainct örülhetett a végelszámoláskor. A 32 éves bukósisakos egy BMW nyergében 1999-ben és 2000-ben megnyerte a Dakart, de pályafutása során most először lett Világkupa-győztes. Ráadásul úgy sikerült nyernie, hogy két megméretésen fej fej melletti csatában múlta felül a legutóbbi két Dakar-rali királyát, az olasz Meonit. (Ez még akkor is szenzáció, ha Meoni úgy versenyzett, hogy az eredményei nem számítottak bele az összetettbe, mivel a kéthengeres gépeken indulók az idén csak versenyen kívül vehettek részt a Vk-ban.)

Sikereinek köszönhetően újra a sivatagi show egyik legnagyobb esélyesévé lépett elő Sainct. Érdekesség, hogy a 2001-es és a 2002-es Dakar előtt egyetlen Vk-futamon sem tudott győzni, az idei sorozatban viszont ugyanúgy két ralin diadalmaskodott, mint az 1999-es és a 2000-es Dakar-ralin aratott győzelmei előtt.
Pedig egyáltalán nem volt könnyű dolga. És ez még akkor is igaz, ha a Meonin kívüli legnagyobb riválisai, a chilei De Gavardo, illetve a francia Cyril Despres látszólag nagyon lemaradtak tőle az összetettben. A Dakar első dél-amerikai szakaszgyőztese megnyerte a Tunézia-ralit (pont Sainct előtt), Marokkóban pedig a második volt a francia mögött. De Gavardo azonban elkövetett egy súlyos hibát: merő hazafiasságból benevezett a Chilében megrendezett Por las Pampas-ralira – ez a futam nem része a Vk-nak –, ahol a dobogó legfelső foka helyett súlyos kézsérülésekkel a kórházban kötött ki, és ezért nem tudta megvédeni a tavalyi Vk-címét.
Despres is végig ott loholt Sainct háta mögött – Tunéziában a negyedik, Marokkóban a harmadik, Egyiptomban a második lett, a Desert Challenge-en pedig nyerni tudott. (Persze az igazsághoz tartozik, hogy Sainct már Egyiptomban a csúcsra ért, így nem indult el a záró viadalon.) A tiszteletet parancsoló eredménysorral azonban nem volt elégedett Despres, hiszen tudta, hogy Tunéziában, Marokkóban és Egyiptomban is könnyedén aranyérmes lehetett volna, akkor pedig most ő lehetne a Vk-győztes. Csak hát Despresnek van egy "apró hibája”: a francia nem éppen tájékozódási bajnok! Ezért aztán mindig értékes perceket vesztett el a helyes irány megtalálásakor.
Sainct viszont szinte tökéletes volt, amit a Meoni elleni két párviadala bizonyít a legjobban. A Vaddisznó becenevű olasz eddig arról volt híres, hogy néhány perces hátrányból is képes a felzárkózásra és az előzésre az utolsó szakaszokon. Marokkóban és Egyiptomban azonban Sainct ki tudta védeni Meoni támadásait az utolsó napokon. "Azzal tudtam legyőzni az ellenfeleimet, hogy folyamatosan jó teljesítményt nyújtottam. A Vk-címemen kívül arra vagyok a legbüszkébb, hogy Fabrizio Meonit kétszer is nagyon kiélezett helyzetben tudtam legyőzni. Ezért úgy érzem, esélyes vagyok arra, hogy megnyerjem a 25. Dakart még egy egyhengeres géppel is” – nyilatkozta Sainct, aki Thierry Magnaldi után – Magnaldi 1999-ben nyert – a második francia Vk-győztes lett.