A rekord és ami mögötte van

A cég képviselői szerint Radcliffe a tizenéves lányok szemében példaképnek számít, és ők a jövőben éppen ezt a korosztályt szeretnék minél jobban bevonni az aktív sportéletbe” – tettük közzé 2001. január 14-én megjelent számunkban az információt.
Akkor nem gondolta volna talán senki – az érintetteken kívül természetesen –, hogy ez nem egy a sok tucatnyi napihír közül. Majdnem két év távlatából már nyugodtan mondhatjuk, ez alapozta meg Paula Radcliffe szenzációs eredményeit. Hiszen ebből az összegből ott edzőtáborozhat valaki, ahol csak akar, annyi ideig, ameddig akar, no és az orvosi háttér tekintetében is szinte korlátlanok a lehetőségei. Tavaly már megnyerte a mezeifutó-vb-t, valamint a félmaratoni vb-t is. Aztán mint ismert, a brit futót a minap Monte-Carlóban a 2002-es év legjobb női atlétájává választották, miután ebben az esztendőben minden megnyerhetőt megnyert. Megvédte világbajnoki címét mezei futásban, majd minden idők addigi második legjobb maratoni eredményével győzött Londonban, Európa-csúccsal (30:01.09) nyert a müncheni kontinensviadalon 10ezer méteren. Ez évi szereplésére a chicagói maratonin futott 2:17:18 órás eredményével tette fel a koronát. Ez mind csodálatos, Radcliffe olyat tett, amivel a tizenéves lányokat meg lehet nyerni a sport számára.
Csakhogy a hölgy időközben ki is nyitotta a száját, és nem csak levegőt vett rajta…
Edmontonban, mint korábban minden esetben olimpiák és vb-k esetében, újra lemaradt a dobogóról 10000 méteren. Férjével, Gary Lough-val egymás karjában sírták el bánatukat, a képek bejárták a világsajtót. Ám két nappal később az 5000 méter döntője alatt a stadion lelátóján egy házilag gyártott kartonlapon követelték az EPO-csalók (ebben az esetben Olga Jegorova) kiseprűzését a mezőnyből. Radcliffe azóta magyarázza akkori tettét. A teljes brit média megkérdezte már erről, a bulvárlapoktól a mértéktartó BBC-ig. Mint mondja, elsősorban nem Jegorovát támadta. Hanem a sportágat akarta védeni. "Túl sok ember gondol úgy a sportolókra, hogy azok egytől egyig doppingolók. A Tour de France-on például a nagy botrányok után sem állt ki senki, hogy »hé, emberek, nekünk ehhez semmi közünk«, hanem mindenki lapított. Én nem szeretném, ha az atlétákra nem így gondolna a közvélemény. Ezért emeltem fel azt a táblát.”

Szép gondolatok. Ám ne feledjük, hogy hősnőnk asztmás. Radcliffe-nek 14 éves kora óta orvosi papírja van krónikus légúti panaszairól. Ez még nem lenne túl nagy baj, a napokban elhunyt Alexandre de Merode herceg, a NOB orvosi bizottságának egykori vezetője 1994-ben, a lillehammeri téli olimpián csodálkozásának adott hangot, amikor kiderült, hogy az állóképességi sportot űzők kétharmada asztmatikus panaszokkal küszködik. De a többség legalább nem hirdeti a Brit Nemzeti Asztmakampány internetes oldalán, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie az ebben a betegségben szenvedőknek. Hogy rávilágítsunk a probléma lényegére, eláruljuk, hogy aki beteg, azt bizony kezelni kell. Gyógyszerekkel. Jelen esetben olyan gyógyszerekkel, amelyek egyébként a tiltott szereket tartalmazó listán szerepelnek. Sokan nagyon bátornak ítélték Radcliffe-et, amikor a chicagói maratonin futott világcsúcsa után kijelentette, nyugodtan lefagyaszthatják a vérét. "Ha évtizedekkel később felfedeznek valami olyan módszert, amit most még nem ismernek, megpróbálhatják bebizonyítani, hogy doppingoltam” – mondta. A titok azonban nem ebben áll, hiszen a tiltott szerek most is ott vannak a szervezetében, csak legálisan, orvosi igazolással. Hogy is mondta kiváló humoristánk, Sándor György? "Mindenki egyenlő esélyekkel indul. Stop, én biciklivel vagyok.”
De minthogy a többség ugyanolyan "asztmás biciklista”, mint ő, ezzel – ha a kérdés morális, etikai oldalát félretesszük – nem is kellene foglalkozniuk. Radcliffe, ha nem is csodálatosan, ám csodálatos eredményeket elérve fut, megszolgálja azt a temérdek pénzt, amit a szponzora a felkészülésére áldoz. Csak ne nyitná ki a száját…