Magyar szinten a legnagyobb rangadónak számító MTKFerencváros mérkőzés előtt a két klub korábbi legendás játékosát, Sándor Károlyt és Dalnoki Jenőt kérdeztük: ők ma mit üzennének egymásnak, ha vasárnap nekik kellene pályára lépniük a Hungária körúton. A két hajdan egymás ellen küzdő és a futballpályán egymással rivalizáló, de mindig rendkívül sportszerű klasszis néhány mondatos véleményéből kiderül, ők naprakészek a magyar labdarúgás eseményei kapcsán, hiszen mindketten kitértek Illés Béla eltiltására is.
Sándor Károly (az MTK korábbi 75-szörös válogatott labdarúgója): Pályafutásom alatt játszottam Dalnoki Jenő ellen legalább huszonöt örökrangadón, és számomra az mind-mind ünnepnapnak számított. Amúgy, ha meccsre készülnénk, akkor nem üzennék semmit neki, hiszen a végeredménynél sokkal fontosabb, hogy sportszerű legyen maga a mérkőzés. Dalnokival mi mindig vérre menő csatákat vívtunk a pályán, de a magánéletben a mai napig jó barátságban vagyunk. Annak ellenére, hogy keményen küzdöttünk, szándékosan soha nem szabálytalankodtunk a másik ellen. Természetesen élőben szurkolok majd az MTK sikeréért a lelátón, és ha a feleségem tudná, hogy a mai napig mennyire tudok izgulni egy MTK–Fradin, lehet, hogy ki se engedne a pályára. Ezek a mérkőzések mindig háromesélyesek, függetlenül attól, hogy a két csapat éppen hányadik helyen áll a tabellán. Ezért nem is érdemes azzal foglalkozni, hogy Illés Béla eltiltás miatt nem játszhat, mert bármily nagy vérveszteség is ez nekünk, az örökrangadón ettől még nem lesz kisebb esélyünk a győzelemre, mint a zöld-fehéreknek.Dalnoki Jenő (az FTC korábbi 14-szeres válogatott labdarúgója, vezetőedzője): Mi soha nem üzengettünk egymásnak, sőt a meccs előtt soha nem beszéltünk. Mással foglalkoztunk: készültünk! Nekünk még ugyanis teljesen mást jelentett egy MTK– Ferencváros rangadó, mint a mostaniaknak. A jelenlegi csapatunk dugig van külföldiekkel, ők nem tudják, hogy akkoriban milyen jelentős meccs volt e két csapat összecsapása. A mostani futballisták többsége azt sem sejti, hogy a drukkerek mire mondják: Fradi-szív. Annak idején, ha egy játékos valamelyik csapathoz került, az oda tartozott élete végéig. Én tizenhat éven át játszottam Sándor Csikar ellen! Egész életem a Ferencvárosnál töltöttem, ott lettem utánpótláskorú játékos, felnőtt labdarúgó, vezetőedző. Na, de mindegy, el kell fogadni, hogy megváltozott a világ. A meccset amúgy a tévében nézem, és nagy előnyünk, hogy Illés Béla nem játszik. Már a döntetlen is jó eredmény lenne, de az volna az igazán jó, ha nyernénk, mert akkor csökkenne a hátrányunk. Remélem, izgalmas találkozó lesz.