Portugália–Tunézia 1–1: Vérszegény visszatérés

Szombat este a Portugália–Tunézia összecsapáson a legtöbb dicséretet a Belenensesnek otthont adó Restelo-stadionba kilátogató szurkolók kaphatták, akik annak ellenére, hogy válogatottjuk csapnivaló teljesítménnyel rukkolt elő, végig, sportszerűen buzdították a nemzeti gárdát. Mindez azért is érdekes, mert a portugál válogatott a csúfos kudarccal végződött világbajnokság után most lépett először pályára hazai földön, mégpedig a hetek óta intenzíven beharangozott, "újratalálkozás a közönséggel” mottóval.
A mérkőzés nem is kezdődött roszszul a hazaiak szempontjából, hiszen a remek alaphangulatot Pauleta már a 4. percben tovább javította, miután a tunéziai kapus rossz kirúgását követően lecsapott a labdára, majd kilőtte a jobb alsó sarkot. Az eufória azonban nem tartott hosszú ideig, ugyanis az afrikaiak már a 17. percben jelezték, hogy eszük ágában sincs lefutottnak tekinteni a párharcot. Akkor Ben Asur szabadrúgását kellett Ricardónak bravúrral hárítani, negyedórával később pedig Melki fejesénél ámulhatott mindenki a kapus pazar reflexein. Mindez azonban csak előrevetítette az egyenlítő gólt, amely végül nem sokkal a félidő lefújása előtt érkezett meg: Zituni előbb Costinhán, majd Ricardón is áthámozta magát, a végén pedig a tátongó kapuba passzolt.
A második félidőben még gyatrább volt a portugálok produkciója, Figóék támadásaiban ugyanis nem volt átütőerő, miközben a vendégek gyors ellenakciói egyre több veszélyt hordoztak magukban. Nem meglepő módon Ricardo kapus lett a mezőny legjobbja, és még a három újonc – Romeu, Neca és Marco Ferreira – lendülete sem változtatott a lehangoló ibériai teljesítményen, pedig utóbbi kettő akár még gólt is szerezhetett volna.
"Előre megmondtam, hogy egy remek és gyors csapat ellen fogunk játszani. Ez a gárda az elmúlt évek során kicserélődött, és mára taktikailag nagyon fegyelmezett egységgé vált, különbözve a legtöbb afrikai válogatottól – kezdte mondandóját az ellenfél méltatásával Agostinho Oliveira, a portugálok szövetségi kapitánya. – Mi inkább a második félidőben kezdeményeztünk többet, és bár azt nem mondhatom, hogy kiütéses győzelmet arathattunk volna, de még legalább egyszer be kellett volna találnunk.”
Kollégája, Juszef Zuaui, akit hamarosan Roger Lemerre vált majd a tunéziai kispadon, szintén elégedettnek tűnt a kilencven perc után: "Remek meccset játszottunk egy világklasszis játékosokkal felálló ellenféllel szemben. A fiatalításra szavaztunk, és a választottjaink eddig meghálálták a beléjük vetett bizalmat. Lemerre ígéretes garnitúrát vehet majd át.”

Portugália–Tunézia
1–1 (1–1)
Lisszabon, 10 000 néző
V: Allaerts (belga). G: Pauleta (4.), ill. Zituni (42.)
PORTUGÁLIA: Ricardo – Paulo Ferreira, Fernando Meira, Fernando Couto, Nuno Valente – Costinha (Romeu, 67.), Petit (Neca, 79.) – Figo (Marco Ferreira, 83.), Rui Costa (Vidigal, 67.), Sérgio Conceicao (Capucho, 67.) – Pauleta
TUNÉZIA: Bumnidzsel – Dzsaidi, Marzuki, Tudzsani (Miladi, 76.) – Trabelszi, Buazizi, Mnari (Budzselbene, 88.), Zuagi, Ben Asur – Melki (Szelami, 75.), Zituni (Szellimi, 88.)