Iksszel nyitott a Hertha

Pályán és pályán kívül is volt magyar résztvevője a keddre rendelt egyik UEFA-kupa-mérkőzésnek, az Aberdeen–Hertha BSC összecsapásnak. A vendég berlini együttesben a két "megszokott” arc, Király Gábor és Dárdai Pál a kezdőcsapatban volt az első sípszó pillanatában, míg a lelátón Puhl Sándor foglalt helyet, méghozzá játékvezető-ellenőrként. Nos, a végén mindenki elégedetten hagyhatta el az aberdeeni stadiont, a játékosok azért, mert gól nélküli döntetlennel várhatják a két hét múlva sorra kerülő visszavágót, az 1994-es vb-döntő dirigense pedig azért, mert Torres bíró nagyobb hiba nélkül vezette a találkozót.Azt a találkozót, amelynek első félidejében inkább a hazaiak tűntek aktívabbnak. Királynak több távoli lövést is kellett ártalmatlanítania, a legnagyobbat azonban egy fejjel végrehajtott próbálkozást követően kellett nyújtózkodnia: a 40. percben D’Jaffo öt méterről bólintott a jobb alsó sarok irányába, a magyar hálóőr azonban szögletre tenyerelte a labdát. A játékrész egyetlen nagy vendéghelyzetét Sverrisson tékozolta el, aki Dárdai beívelését követően bólintott rossz helyre.
A második félidő sokkal inkább a látogatóké volt, és ha kicsit nagyobb szerencséjük van, akkor előnnyel a birtokukban szállhattak volna fel a Berlinbe induló repülőgépre. A németeknek egyszer a kapuba is sikerült betalálniuk, ám azt a gólt Torres – a felvételek tanúsága szerint inkább jogosan, mintsem jogtalanul – érvénytelenítette. Történt, hogy a 69. percben Dárdai szöktetéséből Neuendorf ügyesen kapura továbbított – pedig akár erőből is lőhetett volna –, az egyik visszafutó aberdeeni védő nyugodtan menthetett volna, azonban a becsúszó Goor eltalálta a lábát. A labda így átjutott a gólvonalon, ám középkezdés helyett szabadrúgással folytatódott a játék.
"Talán jobban járunk, ha Neuendorf bebombázza a labdát, akkor most nem kellene azon vitatkozni, hogy szabályos gólt szereztünk, vagy sem – kesergett a lefújás után Dárdai Pál. – Pánikra azonban nincs ok, ha két hét múlva úgy játszunk, mint most az utolsó fél órában, akkor nem lehet gond. Akkor beszorítottuk az Aberdeent, voltak helyzeteink is, de azokat nem tudtuk értékesíteni, az átlövéseinkbe pedig rendre beleléptek. Nem volt szokatlan a kemény futball, de azért ez még nekem is picit sok volt. Rúgtak becsülettel, de mindezt a britektől megszokott, sportszerű, nem pedig alattomos módon tették.”

Aligha meglepő, hogy Király Gábor sem kesergett túlságosan az eredmény miatt. "Tudtuk, hogy rakkolni fognak, hogy rengeteg íveléssel próbálnak majd zavart kelteni a sorainkban, de erre felkészültünk – mesélte a kapus. – Próbáltunk játszani, de az Aberdeen nem hagyott bennünket. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy nálunk rengetegen hiányoztak, elég csak arra gondolni, hogy Schmidt, Alves, Preetz, Simunic, Rehmer és Nené sem léphetett pályára sérülés miatt. A visszavágón azért óvatosnak kell lennünk, ha egy gólt kapunk, akkor bármi megtörténhet.”
Aberdeenben egy érvényes találatot sem láttak a nézők, ezzel szemben Bordeaux-ban és Bécsben összesen tizenkettőt. A Girondins Bordeaux hatot rámolt be a szlovák Matador Púchovnak, amiben az a különösen érdekes, hogy a franciák hazájuk bajnokságának első hét fordulójában összesen is csak hetet szereztek. A francia játékosok közül öten osztoztak a gólokon, a hatodikba a szlovákok "segítettek be”. Bécsben az Austria korán hátrányba került, ám utána elégtételt vett az eredetileg a BL-be pályázó Sahtar Donecken. Az osztrákok minden gólját légiósok szerezték: a szlovák Janocko és a norvég Helstad mellett a brazil labdaművész, Djalminha is betalált. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ukránok Zubov kiállítása miatt emberhátrányban játszottak a 49. perctől. Említést érdemel még a skót Rangers sima csehországi veresége, valamint a portugál harmadik liga erősségét demonstráló Leixoes győzelme görög ellenfele felett.