Új edző, szerény költségvetés

Két éven át a főváros második számú csapata lehetett a Rayo Vallecano, miután a helyi vetélytárs, az Atlético Madrid 2000-ben kipottyant az első osztályból. A hirtelen jött "hírnevet” aztán nem sikerült eredményességgel párosítani, mert ugyan 2001-ben az UEFA-kupában nagyot alkotott a csapat, de a bajnokságban rendre csak a bentmaradásért küzdött: előbb a 14. helyet kaparintotta meg a végelszámolásnál, és legutóbb is az életükért harcoltak Gregorio Manzano fiai. Szerencséjükre a kiváló edző, ha az utolsó pillanatban is, de megtalálta a titok nyitját, és végül a biztos első osztályú tagságot jelentő 11. pozícióba lavírozta a csapatot. Ez azonban a múlt, Manzano azóta a Mallorcához szerződött, és a feltehetően az idén is a legjobbak közt maradásért küzdő Rayo immár Fenando Vázquezzel készül az új idényre. A galíciai edző ugyan már dolgozott nagyobb csapatokkal – például éppen a Mallorcával és a Betisszel –, viszont ő volt a legutóbb váratlanul kieső Las Palmas trénere is. A rossz ómen önmagában persze nem jelent semmit, az viszont sokkal inkább, hogy az élvonal egyik legszerényebb költségvetésével bíró egyesület csak alacsonyabb osztályú kluboktól tudott igazolni új játékost – Segura és Urbano az Ejidótól, Polo a Talaverától, az Alvárez, Mora, Camunas, Pulido négyes a Getafétől, Michel II a Gijontól, míg Setvalls a Levantétől érkezett. Ez a lista nagyon nehéz évadot vetít előre, még akkor is, ha hozzávesszük, hogy a csapat gerince a Vallecas-stadionban maradt.