Vincze István még mindig a régi

Sohasem győzött a Tatabánya a Celldömölk ellen. Az elmúlt évi négy vasi siker még a ma már szombathelyi székhelyű Lombard FC ellenében született. Az új tatabányai csapat egy szintén alakuló gárdával szemben igyekezett bizonyítani. Az első említésre méltó esemény az örökifjú visszatérő Vincze István nevéhez fűződött. A 35 éves középcsatár a 9. percben szerzett vezetést Török József együttesének, noha korábban a Celldömölk két közeli szabadrúgásból is gólt szerezhetett volna. A Tatabánya okosan őrizte előnyét, jóllehet helyzeteket sokáig egyik oldalon sem láthattak a szurkolók. A szünetig egyenlő arányban birtokolta a labdát a két csapat, de az adódó lehetőségeket sem a hazaiak, sem a vendégek nem tudták gólra váltani. A kemény küzdelemben kevés látványos mozzanatot követhetett taps. A szünet után a vendéglátók az újonc Tóth Zoltán révén növelhették volna előnyüket, mégis a Celldömölk szerzett szerencsés gólt: a csereként beállt Jáger Sándor két sikertelen kísérletet követően az 58. percben egyenlített. A középkezdést követően ismét Vincze István villant, ám a csatár csak a kapufát találta el. Ugyanezt tette kicsit később Bozsó Ferenc a tatabányai kapu előtt. A két fiatal csapat helyzetek nélküli küzdelmében több gólt nem született, így maradt a reális döntetlen, aminek inkább a Tatabánya örülhetett, hiszen a város csapata megszerezte első bajnoki pontját a Celldömölk ellen. Igaz, a lefújást követően a tatabányai edzők mégis búskomoran ücsörögtek a kispadon.MESTERMÉRLEG
Török József: – Borzasztóan szégyellem magam. A tatabányaiak egyelőre csak Vincze Pilunak örülhetnek, mert ütőképes csapatunk még nincs.
Horváth Tamás: – A döntetlen reális eredmény, ám ha jobban koncentrálunk, győztesen hagyjuk el a pályát.