Kezdjük a legfontosabbal: az élvonalra nevezett a Kispest. Kell-e ennél jobb hír? Péntekre megtette, de azért a következő napokban még igenis várunk hasonlóan kellemes információkat. Mert ez a nevezés bizony még nem jelenti azt, hogy valóban az első osztályban indulhat a csapat. "Nem is mentem ki Vilniusba a fiúkkal, inkább itthon intézem a nevezés körüli teendőket – mondta Koncz László elnök. – Bár korábban nem akartam újabb milliókat költeni a Kispestre, az utolsó pillanatban még egy tizenvalahány millió forintos tételt kellett befizetnünk társaimmal, hogy valóban szabályos legyen a nevezés. Így most megint kapott néhány napot a klub az életben maradásra, de nem szabad elfelejteni, hogy mindez még semmit sem ér, ha nem sikerül befektetőt találni.” A cél tehát ugyanaz, mint az elmúlt hetekben mindig: felkutatni egy pénzembert, aki lesz annyira bolond (na jó, fanatikus), hogy millióit a magyar futballba fektesse. Egy Intertotó-továbbjutás talán jelentene némi ösztönzőerőt. Persze igazán kellemetlen feladat vár a kispesti játékosokra, hiszen az első, Üllői úti meccsen egygólos litván siker született. Bajnak ez is baj, de különösen tragikus a második félidőben mutatott játék volt, mert ha a Zalgiris kicsit jobban összpontosít, akkor egy ötössel köszöni meg a kedves fogadtatást. Még jó, hogy Tóth József nagyszerűen védett, így maradt remény a visszavágóra, de a várhatóan Tóth J. – Babos Ádám, Lőrinc Antal, Téger István – Dubecz János, Florin Batrinu, Füzi Krisztián, Hercegfalvi Zoltán, Németh Norbert – Torghelle Sándor, Marius Sasu összeállításban kezdő Kispestnek sokkal többet kell nyújtania, ha legalább egy tisztes vereséget el akar érni. Márpedig ennél azért többet akar elérni.