THURY GÁBOR
THURY GÁBOR
2016.11.17 07:45 Frissítve: 2016.11.17 14:03

Öcsi közöttünk él – tíz éve hunyt el Puskás Ferenc

Tíz éve, 2006. november 17-én hunyt el minden idők legjobb magyar labdarúgója, Puskás Ferenc. A szomorú évfordulón Thury Gábor írásával emlékezünk meg a Száguldó Őrnagyról.

Tíz éve hunyt el Puskás Ferenc (Fotó: AFP)

 

Puskás Ferenc már egy évtizede elhunyt, ám amikor a France Football újságírói az Európa-bajnokság előtt végigjárták a kontinensbajnokságon szereplő országokat, hogy mindegyikből egy-egy eredeti történettel mutassák be a résztvevőket, a rólunk készült riportban a magyar legenda neve volt a hívószó. A mértékadó francia szaklap munkatársai a gyermekkori emlékek után kutatva ellátogattak Puskás Ferenc szűkebb pátriájába, Kispestre, megfordultak a legendás tízesről elnevezett stadionban, mintegy a futballzseni lába nyomát keresve a már bontás alatt álló létesítményben, ott, ahol az ötvenes években a futballgéniusz hazai pályafutása kiteljesedett. A futballetűdből nem hagyhatták ki a felcsúti Puskás Ferenc Akadémiát sem, amelynek működése ha nem is jelent garanciát, hogy Puskás Öcsihez hasonló labdarúgók hagyják el falait, élteti a reményt, hogy az onnan kikerülők tartósan a sportág élmezőnyébe vezetik futballunk meg-megzakkanó szekerét.

HIHETETLEN KALANDOK

A Puskás Ferenc gyerekkorát bemutató mesekönyvsorozat nyitó kötete után a boltokba kerül a Puskás Öcsi – A külvárosi vagány hihetetlen kalandjai című könyv második része.

A Focista leszek én is! alcímmel megjelenő kötetet, akárcsak az első részt, Kemény Kristóf írta és Mayer Tamás illusztrálta. A cseperedő Öcsi és barátai egyre több zsiványságban vesznek részt, és több olyan új szereplő is felbukkan a történetben, aki befolyással volt a legendává váló futballista pályafutására.

 

Novembert írunk.

Talán a magyar futball sorsszerűsége rejlik abban, hogy ma, 17-én, Puskás halálának tizedik évfordulójára emlékezünk, s tíz napot sem kell várni, hogy elérkezzen november 25., a magyar labdarúgás napja. A nap, amelyen az Aranycsapat 1953-as, londoni 6:3-as diadalára emlékezünk, nem utolsósorban arra a gólra, amelyet Öcsi vágott Merrick kapujába. A villámgyors mozdulatsor egyben szimbolikus, a visszahúzós cselben benne van a veleszületett virtuozitás, az ötletesség, amely nemcsak Puskást jellemezte, hanem a magyar futball hagyományainak esszenciája is egyben. Emellett Öcsi annak a válogatottnak a kapitánya volt, amely egy diktatúra kirakatcsapataként járta a világot, mégis éppen azt adta az itthon élőknek, amitől a kozmopolita, internacionalista politikusok rettegtek: a nemzeti összetartozás élményét. A futballpálya szimbolikus térré tágult, mi több, kilencven percekre maga lett az univerzum. Ám kétfajta világmindenség létezett: az egyik a vezetőké, akik a győzelmekben igazolva látták a kommunizmus felsőbbrendűségét, a másik az utca emberéé, aki „csak" a boldogságot kereste, s egy-egy meccsnyi időre megmártózhatott benne.

Puskás mindkét térfélen feltalálta magát. A fejeseknél azért volt respektje, mert értett a szakmájához, a szurkolók azért imádták, mert közülük való volt, egyszerűbben mondva: szerethető, mi több, hős, akivel azonosulni lehetett. Ahhoz, hogy valaki sztár, hős vagy idol legyen – nevezzük akárhogyan –, több kell a rúgott góloknál vagy mondjuk egy jó bal lábnál. Intelligencia szükségeltetik, hogy a hétköznapi vagy éppen kényes helyzetekben receptoraival „levegye" az élet rezdüléseit. Puskás időnként nyers modora ragyogó diplomáciai érzékkel megáldott stratégát rejtett. A politikai és a csapathierarchiában is villámgyorsan feltalálta magát, és megtalálta a helyét. Honvédosként az öltözőben rá osztották a vezérszerepet, de néhány emelettel feljebb a tábornokokkal is szót tudott érteni; ha minden kötél szakadt, azt mondta, jó, akkor a hétvégén ők játszanak. S ezen azért még a legnagyobb egójú fejesek is elgondolkodtak, hogy Öcsi mellett szó szerint és átvitt értelemben labdába sem rúghatnak.

Így novemberben az is eszünkbe jut, hogy hatvan évvel ezelőtt a BEK-ben már a Bilbao elleni első meccsre készült a Honvéd, távol a hazától, mondhatnánk, optimális körülmények között, csak éppen 1956-ot írtunk. A szovjet csapatok már leverték a forradalmat, menekülők ezrei keltek át a határon, az újságok cikkei és képei rémisztők voltak, a játékosok pedig azzal voltak elfoglalva – mivel a hazatérés reménye egyre csökkent –, hogy családtagjaikat, szeretteiket maguk után hozzák. Puskás Ferenc felesége és kislánya is távozott az országból, majd a bizonytalanságból ocsúdva egyre inkább körvonalazódott a kinti új élet, a beilleszkedés minden nyűgével. És Pancho – mert új hazájában már így hívták –, aki a világ egyik legjobb csapatából, a Honvédból a világ másik legjobb együttesébe, a Real Madridba igazolt, nemcsak spanyolul tanult és nejlonba bugyolálva futott, hogy túlsúlyát minél hamarabb leadja, hanem felismerte, a spanyol fővárosban nem a hierarchia csúcsán kell elhelyezkednie, mint Kispesten, azt meg kell hagyni Don Alfredónak, azaz Di Stéfanónak. Viszont futballtudásával a vezér tudtára adta, együtt könnyebb. Hogy külföldi karrierje során (is) mire jutott, az ismert, az talán kevésbé, hogy Santiago Bernabéu, a Real elnöke a center és a balösszekötő közti különbséget így fogalmazta meg. „Alfredót egész Spanyolország mélységesen tiszteli, Puskást egész Spanyolország szívből szereti."

Mondják, mindenki addig él, amíg helye van a szívekben, s lám, Eb-részvételünket négyoldalas Puskás-portréval vezették fel. A nemzetközi viszonylatban a harmincévnyi aszály sem feledtette el a tíz éve elhunyt legendát.

Ergo közöttünk él.

2021.01.14 23:34:16

Magyar válogatott SZÖLLŐSI GYÖRGY

NS-VÉLEMÉNY. Ilyenkor persze mindent rózsaszín köd borít.

2021.01.11 09:56:13

Magyar válogatott L. PAP ISTVÁN

„Isten hozta! Isten tartsa! Isten vezérelje Nagyméltóságodat, a magyar kultúra legfőbb őrét és a magyar sport hivatott vezérét!”

2021.01.10 21:11:11

Magyar válogatott PIETSCH TIBOR

„Amikor ismeretlenek állítanak meg az utcán, hogy köszönik az élményt, az bizony jó érzés.”

2021.01.02 21:44:58

Magyar válogatott DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. Szoboszlai Dominik és Gulácsi Péter egyaránt méltó a dobogóra.