
Fotó: Németh Ferenc

Fotó: Németh Ferenc
SZÖLLŐSI GYÖRGY BLOGJA
Amikor Jürgen Klinsmann tiszta lelkiismerettel kijelenti, hogy inkább pihenget egy évig a családjával Kaliforniában, mintsem hogy a német válogatott kispadján üljön, hiába könyörög neki egy egész nemzet, akkor kijelenthetjük, hogy nincsenek már olyan típusú futballedzők és vezetők, amilyen a csodálatos Illovszky Rudolf volt.
Tovább.A 86 évet élt szakembert, aki két időszakban is irányította a nemzeti együttest, pénteken szállították a budapesti Szent Imre Kórházba, ahol tüdőgyulladással az intenzív osztályon kezelték.
Illovszky háromszor játszott a válogatottban, s még aktív futballistaként kezdett el edzősködni a Vasas serdülő csapatánál. Játékosként is az angyalföldi klubot erősítette, 270 bajnoki mérkőzésen 87 gólt szerzett.
Kétszer volt szövetségi kapitány – 1966 és 68 valamint 1971 és 74 között –, s az ő irányításával lett ezüstérmes a válogatott az 1972-es müncheni olimpián, illetve negyedik ugyanebben az évben a belgiumi Eb-n.
Az angyalföldiekkel edzőként kétszer nyert Közép-európai Kupát, négyszer pedig magyar bajnokságot. Érdemei elismeréseként 2002 óta az ő nevét viseli a Vasas Fáy utcai stadionja.
Illovszky Rudolfot az angyalföldi klub, a XIII. kerületi Önkormányzat és a Magyar Labdarúgó Szövetség saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés.
"Éppen ma érkeztem haza külföldről, s ahogy beléptem a lakásba értesítettek arról, hogy mi történt a "kisöreggel". Holnap akartam bemenni hozzá a kórházba... – mondta az MTI-nek Mészöly Kálmán, aki a Vasasban és a válogatottban is játékosa volt a legendás trénernek.
A korábbi kiváló válogatott védő, majd a nemzeti csapatot háromszor irányító szakember 50 éve állt szoros kapcsolatban Illovszky Rudolffal.
"Már három éve súlyos egészségügyi problémái voltak, elsősorban a lábával, most pedig jött a tüdőgyulladás. Tudtam, hogy nagy a baj, de bíztam bene, hogy a hatalmas akaratereje segít. Elmondhatatlanul sajnálom, 1958 óta ismerem, rengeteg a közös emlék, nehéz bármit is mondani..." – nyilatkozta elcsukló hangon a Szőke Szikla.
RUDI BÁCSI KIVÁNSÁGA
Illovszky Rudolf halálával pótolhatatlan értékét veszítette el a Vasas - jelentette ki Markovits László, a piros-kék klub ügyvezető elnöke az után, hogy kedd hajnalban elhunyt a labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a Vasas egykori kiváló játékosa és edzője.
"Elsőként engem értesített a család, s ez nemcsak a klubelnöknek szólt, hanem annak, hogy Rudi bácsival rendkívül bensőséges volt a viszonyunk, majdhogynem apámként szerettem őt” - mondta az MTI-nek Markovits László.
„Tisztességes, egyenes, szorgalmas ember volt, még egy ilyen nem lesz a Vasas életében, ez egészen bizonyos. Szó szerint élt-halt a Vasasért, nem véletlenül neveztük el róla még életében a Fáy utcai stadiont, hiszen mindent, de mindent megtett szeretett klubjáért, azért, hogy sikeresek legyünk. Mindennél többet elmond, hogy a nekem írt búcsúlevelében, afféle végrendeletben azt kérte: Vasas-mezben szeretné eltemettetni magát."
GYERTYAGYÚJTÁS
A Vasas-szurkolók ma este nyolc órától gyertyagyújtással emlékeznek a hajnalban elhunyt Illovszky Rudolfra, aki játékosként és edzőként is hosszú évtizedekig szolgálta az angyalföldi klubot. A megemlékezésre a Fáy utcai Illovszky Rudolf Stadionban kerül majd sor, a drukkerek az eredményjelző alatt emlékeznek a legendás szakemberre. A Vasas labdarúgó-szakosztályának honlapja szerint más csapatok szurkolói csoportjai közül is többen is jelezték, hogy szeretnének részt venni a gyertyagyújtáson.
ILLOVSZKY RUDOLF
Született: 1922. február 21., Budapest
Elhunyt: 2008. szeptember 23., Budapest
Posztja: balszélső
Válogatottság: 3/0
Klubjai játékosként: Vasas, 270 mérkőzés/87 gól
Klubjai edzőként: Vasas (1957–1963, 1965, 1967–1969, 1974–1977, 1984–1986, 1995), Pierikósz FC (görög, 1970–1971), Admira Wacker (osztrák, 1978–1979), Olimpiakosz (görög, 1980–1981)
Legnagyobb eredményei edzőként: a Vasassal négyszer nyert bajnokságot, egyszer Magyar Kupát, kétszer Közép-Európai Kupát A magyar válogatott szövetségi kapitányaként olimpiai ezüstérmes (1972, München), Európa-bajnoki negyedik (1972)
Kitüntetései: Orth György-életműdíj (1995) Bay Béla-díj (2002) Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2007)