Argentína: a fantasztikus ellenfél

"Már most augusztus tizenhetedikére készülök: a Konföderációs Kupán feltérképeztem az argentin csapatot, immár Budapesten tartózkodom, és minden idegszálammal a ránk váró nagy mecscsekre koncentrálok. Az ezzel kapcsolatos terveim mellett még két másik, érdekes témát is boncolgatok - lássuk csak…

Nagy a készülődés a szupermeccsekre

Kezdjük tehát a leginkább lényegessel, azaz a Real Madrid és az argentin válogatott elleni mérkőzésekkel, amelyek - a legnagyobb örömömre - már most fociőrültté tették a magyar szurkolókat. A két találkozó között azonban mindenképpen különbséget kell tenni: a spanyol sztárklub ellen remélhetőleg szebbnél szebb megmozdulá- sokkal és gólokkal kápráztatják el a csapatok a nézőket, addig a dél-amerikaiakkal a reményeim szerint kőkemény, éles mérkőzést játszunk.

Az argentinok ellen már az a tizenegy játékos fut majd ki a Puskás Ferenc Stadion gyepére, akik a legnagyobb eséllyel pályáznak arra, hogy a Málta, illetve a Svédország elleni világbajnoki selejtezőn is a kezdőcsapatban kapjanak helyet. Argentína a legerősebb öszszeállításában lép pályára Budapesten, és nagyon boldog vagyok, hogy az utóbbi hetekben az eredményeik is azt mutatják: a világ egyik legjobb csapatáról van szó.

Egyébként sokan kérdezik tőlem, hogy ha a legjobb magyar futballisták az argentinok ellen játszanak, akkor kik lépnek pályára a Real Madrid ellen? Nos, a spanyolok ellen húsz-huszonkét játékost hívok meg, akik közül néhányan valószínűleg az argentinok ellen is szerephez juthatnak.

Ilyen lehet például Stark Péter vagy Juhász Roland, akik a Real ellen mondjuk harminc percet vagy egy félidőt játszanak, három nappal később pedig az argentinok ellen is számítok rájuk. Lesz tehát olyan futballista is, aki mindkét mérkőzésen játszik, a Real elleni mérkőzés után néhány órára hazamehet, aztán pedig már indulhat is az argentinok ellen készülő válogatott keretének találkozójára.

És ahogy az már szóba került, az sem elképzelhetetlen, hogy David Beckhamék ellen néhány percet én is a pályán töltök, igaz, túlzottan nem erőltetem a dolgot, de ha úgy alakul, szívesen beszállok én is.

Az igazi profinak mindig edzenie kell

És akkor térjünk át Gera Zoltánra. A West Bromwich légiósa a szabadságát tölti, és sokan meglepődtek, hogy közel tizenhat oldalas edzéstervvel érkezett haza. Nincs ezen mit csodálkozni, ez így normális, a profi kluboknál mindenki személyre szóló tervet kap arra a kevés időre, amit pihenéssel tölthet.

Amúgy nem kell sok mindent csinálni, kocogni vagy csak lemenni egy edzőterembe, mindezt azért, hogy amikor a játékosok visszatérnek klubjukhoz, fitten vágjanak neki a felkészülésnek, hiszen az izmaik nem állnak le teljesen, mozgásban maradnak. Amikor még Németországban, illetve Olaszországban profiskodtam, kaptam edzéstervet, ám ha nem, akkor magamtól mentem le futni. Tudtam, hogy nem tehetem meg, hogy akár csak egy hétig csak a pihenésre gondoljak, mindig csináltam valamit, amivel megmozgattam az izmaimat. Egy igazán profi játékosnak az év háromszázhatvanöt napjában a futball körül forognak a gondolatai.

Az edzőkollégák bátran jelentkezhetnek

Végül pedig néhány mondat erejéig ismét csak a magyar kollégákkal való szorosabb együttműködésemről beszélnék. Ahogy arról korábban a Nemzeti Sport is írt, az elmúlt héten kilátogattam az MTK edzésére, ahol beszélgettem Garami Józseffel, és a fiúkat is láthattam, milyen intenzitással végzik az edzésgyakorlatokat.


Láthatják, én valóban szorosabbra fűzném kapcsolatunkat, ám az azért kicsit rosszulesett, hogy azóta sem kaptam egyetlen kollégámtól sem meghívást, mondván, gyere, Lothar, örülnék, ha kilátogatnál a csapat edzésére. Ettől függetlenül a jövőben több csapat edzésén is feltűnök majd, hiszen a válogatott szempontjából valóban nagyon fontos lenne a jobb együttműködés.