Most a DVSC a legjobb magyar csapat

Úgy tűnik, hogy eldőlt a bajnokság

Kezdjük a bajnoksággal: az Arany Ászok Ligával kapcsolatban azért használtam a fordulópont kifejezést, mert úgy gondolom, a hétvégén végleg eldőlt az aranyérem sorsa. Számomra a hét végén ezzel befejeződött a bajnokság, hiszen ha a Debrecen továbbra is ilyen formában játszik, akkor senki sem taszíthatja le az éllovas pozíciójából. A Ferencváros újabb vereségével, úgy érzem, végleg elszállt. A Loki előnyét már sem a címvédő Fradi, sem az Újpest, sem pedig a Győr nem lesz képes ledolgozni. A debreceni csapat mentálisan és fizikálisan is teljesen rendben van, öröm látni, hogy van végre egy csapat, amelyben a futballisták valóban duzzadnak az önbizalomtól. A védelemben Komlósi Ádám és Éger László, a középpályán Sándor Tamás, a támadósorban pedig Igor Bogdanovics - ők mind-mind olyan játékosok, akik magyar szinten kitűnő produkcióra képesek. Sándor Tamás a Vasas ellen is zseniálisan futballozott, kénytelen vagyok még egyszer elmondani, hogy nagyon sajnálom, hogy nem számolhatok vele a nemzeti csapatban. Vasárnap a televízióban néztem meg a Ferencváros soproni vendégjátékát, és ismét megállapíthattam, hogy László Csaba együttese nagy válságban van. A problémákról, ugye tudunk, ám ezekbe nem szeretnék mélyebben belemerülni, hiszen az nem a magyar válogatott szövetségi kapitányának a dolga. A magyar futballnak és a bajnokságnak szüksége lenne egy jó Ferencvárosra, hiszen egy kiélezett bajnoki hajrá mindenképpen jót tenne a magyar játékosoknak.

A válogatottsághoz nem elég a nagy gól

Az utóbbi hetekben az Újpest is látványos futballal rukkol elő, amiben ugyan elismerem, hogy nagy szerepe van Tóth Norbertnek, ám az, hogy valaki néhány meccsen jól futballozik, még édeskevés a válogatottsághoz. Magyarországon azzal kellett szembesülnöm, hogy ha valaki mondjuk öt mérkőzésen négy gólt rúg, azt a közvélemény azonnal a nemzeti csapatba követeli. Ez nem így működik. Tóth Norbert remek játékos, elismerem, jól futballozik az utóbbi időben, hiszen többször láttam játszani a tavasszal, ám a nemzeti csapatnál csak az jöhet számításba, aki hosszú távon, folyamatosan nyújt kiemelkedőt. Továbbra is nyitott szemekkel járok, figyelem Tóth Norbertet, ám jelen pillanatban mással számolok ezen a poszton.

Minden eldől majd a reykjavíki meccsen

Végezetül essen néhány szó a közelgő, Franciaország elleni barátságos meccsről és az Izland elleni világbajnoki-selejtezőről is. Nagyon örülök, hogy sikerült tető alá hoznunk ezt a május végi, franciák elleni összecsapást, hiszen néhány nappal a soros vb-selejtező előtt nagy hasznára lehet a csapatnak: egy ilyen mérkőzésen ugyanis mindig jól le lehet szűrni, hogy ki milyen állapotban van. Örülök annak is, hogy az élvonalbeli bajnokság záró fordulóját előrébb hozták néhány nappal, hiszen így több időnk marad arra, hogy az említett két mérkőzésre felkészülhessünk. Fontos lesz a franciák elleni meccs, ám közel sem annyira fontos, mint az Izland elleni összecsapás. Amennyiben ugyanis Metzben nyerünk, Reykjavíkban viszont kikapunk, akkor végleg elbúcsúzhatunk a kétezer-hatos németországi világbajnokságtól. Ha azonban ez fordítva történik, akkor még mindig marad sanszunk a csoport második helyére odaérni. Addig azonban még van bőven idő és remélem, hogy április végéig még jó néhány hasonlóan színvonalas mérkőzést láthatunk. Olyat például, mint amilyen a Vasas-Debrecen meccs volt a Fáy utcában."