Minden idők legjobb negyven futballmeccse

A horvát szerkesztők harminckettediknek rangsorolták az 1938-as vb döntőjét, az Olaszország-Magyarország (4:2) találkozót. Ezután következik tizenharmadikként az 1954-es berni német-magyar vb-finálé (3:2), tizedik lett a londoni angol-magyar 1953-ból (3:6), s tán némi meglepetésre a legelőkelőbb helyre, hetediknek sorolták be a szintén 1954-es Magyarország-Uruguay vb-elődöntőt (az Aranycsapat már 2:0-ra is vezetett, Schiaffinóék mégis egyenlítettek, s csak a hosszabbításban szerzett Kocsis-duplával harcolta ki a magyar együttes a döntőbe jutást).



Az indoklás így szól: az 1952-es olimpiai címvédő az aktuális világbajnokkal mérkőzött, és a szerkesztők hangsúlyozták, a magyar gárda valóban a földkerekség legjobb csapata volt akkoriban.

Mi, magyarok alighanem a londoni 6:3-at előrébb soroltuk volna, s minden bizonnyal az 1966-os magyar-brazilt is feltettük volna a listára, ettől függetlenül tény, sehol sem feledik a magyar labdarúgás egykori fényes korszakát.

A horvátok amúgy a sportág története legnagyobb mérkőzésének az 1982-es olasz-brazil negyeddöntőt jelölték: a 3-2-es itáliai sikerrel végződő találkozón a Zicóval, Falcaóval, Socratesszel felálló dél-amerikaiak kétszer egyenlítettek, ám Paolo Rossi triplázása után már nem sikerült talpra állniuk. Fantasztikus meccs volt, de hogy ez lett volna a legjobb?…