Kétmillió forint a magyar gól(ok)ért a bolgárok ellen

A magyar labdarúgóknak és a szurkolóknak régóta hiányzik az igazi sikerélmény. A Nemzeti Sport és lapunk kiadója, a Ringier Kft. úgy gondolja, hogy nemcsak cikkeivel, tudósításaival, riportjaival igyekszik segíteni a futballnak, hanem más eszközöket is bevet.A lap vezetősége arról döntött, hogy a szerdai sorsdöntő Magyarország-Bulgária világbajnoki selejtezőre célprémiumot ajánl fel. Ha győz - hangsúlyozandó: győz! - Lothar Matthäus csapata, akkor minden hazai gól után a gólszerzőnek kétmillió forintot fizet. Nem kétséges, mindannyian azért szurkolunk, hogy nyerjen a válogatott, és lapunknak fizetnie kelljen a gólszerző(k)nek. Bene Ferenc, aki az Újpest játékosaként 76 mérkőzésen 36 gólt szerzett: "Játékosként, hála az égnek, sok gólt rúgtam, de nem emlékszem arra, hogy lett volna ilyen extra prémium. A gólszerzéshez a társak segítségére is szükség van, nem elég csak a felajánlás. De összességében jó ötletnek tartom a kezdeményezést, ráadásul valóban fontos a győzelem, ám azt ne feledjük, hogy a siker nem egyetlen emberé, hanem a csapaté."

Kereki Zoltán, aki a Haladás és a ZTE futballistájaként 37-szer szerepelt a válogatottban: "A bolgárok elleni mérkőzés valóban nagyon fontos lesz a magyar futball jövőjét illetően, hiszen szerdán sok minden eldőlhet, ezért sincsenek könnyű helyzetben a labdarúgók, és nagy-nagy szükségük van a segítségre, érkezzen az bárhonnan. Így tehát jó ötletnek tartom, hogy a Nemzeti Sport külön is ösztönzi a futballistákat, hiszen egy ilyen fontos meccs előtt minden dolog, amely plusz motívációt ad a játékosoknak, rendkívül hasznos lehet.

Bicskei Bertalan, játékosként egyszeres válogatott, kapitányként 37-szer ült a kispadon: "Remek ez a kezdeményezés! Biztos vagyok abban, hogy az összeget a gólszerző nem teszi el magának, hanem azt a játékosok szétosztják egymás között, ahogy ez a világon mindenütt történne. Remélem is, hogy öt háromra nyerünk."

Nyilasi Tibor, aki a Ferencváros és az Austria Wien játékosaként 70 magyar válogatott mérkőzésen 32 gólt lőtt: "Én mindig is arról álmodtam, hogy kifussak a Népstadion gyepére, gólt lőjjek, és magamhoz öleljem a világot, mert egy játékosnak - ha egy fillért sem kap -, akkor is megtisztelés, hogy tétmérkőzésen magára húzhatja a címeres mezt. Szerencsésebb lett volna, ha ez az akció a mérkőzés után derül ki. Természetesen a játékosok biztosan örülnek neki, és szurkolok nekik, hogy sikerüljön felvenniük a pénzt."

Illés Béla, az MTK labdarúgója 64 válogatott mérkőzésen 15 gólt szerzett: "Amikor egy játékos felemegy a pályára, akkor nem az jár a fejében, hogy a gólért mennyi pénzt kap, hanem csakis a minél jobb eredmény elérésére koncentrál. Azonban jó ötletnek tartom a kezdeményezést, mert motivál, segít abban, hogy megnyerjük a világbajnoki selejtezőt."

Csank János, aki szövetségi kapitányként 19-szer vezette a válogatottat: "Mivel én kapus voltam, engem hátrányosan érintene az ilyen ötlet, ráadásul a futball kollektív játék. Az tény, az itthon játszó labdarúgók nincsenek túlfizetve, de nem hinném, hogy egy adott szituációban ez befolyásolná a gólhelyzetbe kerülő labdarúgó döntését, és abban is biztos vagyok, a mérkőzés után szétosztják a pénzt egymás közt. Gesztusértéke mindenképpen van a dolognak, és mivel én nem vagyok semmi jónak az elrontója, örülök neki, és köszönöm az egész futballtársadalom nevében."


- A magyar futballnak nagyon sok az irigye - mondta megkeresésünkre Vincze István -, így biztos, hogy ennek a felajánlás is ellenérveket vált ki egyesekből. Én azt mondom, minden felajánlást meg kell becsülni és meg kell köszöni, akár tárgyi, akár pénzről van szó. Nem tudom, lehet-e egy ilyen felajánlásból tanulságokat levonni a jövőre nézve, azt mindenesetre saját tapasztalatból mondhatom: egy játékos a mérkőzésen már biztos nem ezen gondolkodik. De az is biztos, hogy a felkészülés alatt kibeszélik maguk közt ezt a játékosok. Nem hiszem, hogy valaki egy lehetőségből csak azért szeretne gólt szerezni, mert azért plusz kétmillió forintot kap: adott esetben a passz helyett a cselt vagy a lövést választja, még akkor is, ha előbbi lenne az egyszerűbb és a célszerűbb megoldás. Persze ha lenne békéscsabai vagy fehérvári játékos a keretben, ahol klubszinten a fizetésekben igencsak nagyok a lemaradások, akkor egészen más a helyzet, akkor lehetne ebből a lehetőségből többet kihozni, de így… A viccet félretéve: a kétmillió forint téma lesz az öltözőben, de csak ott. A pályán már nem.