A MOB főtitkára a pekinginél jobb szereplésben bízik

Molnár Zoltán az 5. Országos Edzői Kongresszus zárónapján azt mondta: bár a magyar esélyeket meghatározó módon befolyásolják a kvalifikációs eredmények, a MOB szeretné, ha versenyzőink 20-22 sportágban indulnának a jövő évi olimpián, és Magyarország az első húszba kerülne a nemzetek rangsorában. 2008-ban hazánk a 21. lett az éremtáblázaton.

Utalt rá, hogy 2012-ben Londonban várhatóan 204 ország 10 és fél ezer sportolója küzd 26 sportág 302 aranyérméért, szemben az előző londoni olimpiával, amikor – 1948-ban – még csak 4104 versenyző indult.

A főtitkár úgy vélte, hogy mivel a kvótákért nagy a verseny, és minden nemzet hatalmas energiákat mozgósít, közülük pedig sok csillagászati összegeket költ az olimpiai felkészülésre, „ma már azt is meg kell süvegelni”, aki egyáltalán kijut a játékokra.

„A B-szint is komoly teljesítmény. Az olimpiai részvétel önmagában fényes sportolói karriernek számít” – jegyezte meg.

Molnár Zoltán felidézte, hogy két évtizeddel ezelőtt egy szakmai rendezvényen az ötkarikás esélyek latolgatásakor még 30 aranyat számoltak össze a sportágak hazai vezető képviselői, majd azt elosztották hárommal, és azt mondták: „körülbelül ennyi lesz”.

„Ma az van – folytatta –, hogy név szerint ismerjük azt a tíz-tizenkét sportolót, akinek ha összejön minden és jó napja lesz, akkor akár aranyat is nyerhet. Ha ezt elosztjuk hárommal, nagyjából kijön a pekingi három. De micsoda visszaesés ez, hiszen oda jutottunk, hogy most már nem sportágakról, hanem személyekről beszélünk.”

Molnár Zoltán rámutatott: létszámban és eredményességben is romlott a teljesítmény. Úgy vélte, ennek oka a támogatások két-három évtizedes csökkenése, az intézményi struktúra szétesése, sportegyesületek és a tudományos bázis leépülése, s egyebek mellett a sportorvosi háttér gyengülése is.

Storcz Botond szövetségi kapitány sportága londoni esélyeit latolgatva azt mondta, hogy a kajak-kenusok jövőre is „tudják hozni” a pekingi négy érmet, abból két aranyat. De személy szerint úgy látja, minden esély megvan rá, hogy öt érem legyen, közte három arany. Hangsúlyozta: a sportolóktól ez nagyon komoly, koncentrált felkészülést követel meg, különösen azoktól, akiknek még a jövő tavaszi pótkvalifikáción kell kiharcolniuk a részvételt. Számukra szeretnének minél nagyobb erőforrást, szakmai hátteret biztosítani.

Storcz utalt rá, hogy a kajak-kenu válogatott eddig az elérhető 18-ból 14 kvótát szerzett a jövő évi ötkarikás játékokra, ennél több indulási joga jelenleg két országnak van.

Kovács Tamás, a kardvívók szövetségi kapitánya arról szólt, hogy a vívószövetség 13 londoni résztvevővel és négy éremmel számol, személy szerint azonban úgy látja, hogy nyolc-tíz kvótára és két-három éremre van esély. Emlékeztetett rá, hogy jelenleg kilenc – valamint két tartalék – vívó szerepel kvalifikáló helyen. Megjegyezte, hogy a magyar vívósportnak a korábbi évekkel, évtizedekkel ellentétben most nincsenek igazi klasszisai, senkire sem tudják azt mondani, hogy minimum érmet fog szerezni. Úgy vélte, egy sikeres szerepléshez és a jövőbeni fejlődéshez elengedhetetlen az összefogás, a szakmai megújulás, azon belül a jelenlegi szakmai irányítási struktúra megváltoztatása, s egyebek mellett a sportdiplomácia erősítése is.

Kovács rámutatott: az olimpiai szereplést tekintve a vívás Magyarország legeredményesebb sportága, amely azonban 2008-ban az elmúlt 100 év legrosszabb ötkarikás, idén pedig minden idők leggyengébb világbajnoki szereplését produkálta. A szövetségi kapitány szerint a „zuhanásnak” az alulfinanszírozottság mellett oka az is, hogy az elmúlt fél évszázadban drasztikusan visszaesett a szakosztályok száma, a hazai vívásoktatás mára konzervatívvá vált, az edzői gárda elfáradt és nincs megfelelő utánpótlása, sok tréner dolgozik külföldön más nemzetek vívóit, így a magyarok ellenfeleit segítve, továbbá szerény a magyar vívás sportdiplomáciája is. A legnagyobb problémának ugyanakkor azt nevezte, hogy a sportág és annak vezetése nem nézett szembe a gyenge pekingi szerepléssel. A kapitány előadásában biztatónak értékelte az utánpótlás helyzetét, amelynek képviselői 2005-ben három, idén pedig már 24 éremmel tértek haza a korosztályos Európa- és világbajnokságokról. Nagy kérdésnek nevezte ugyanakkor, hogy e tehetséges fiatalok folytatják-e a vívást felnőttkorukban is, vagy az történik, amit a statisztikák mutatnak, hogy „ötven százalékuk el fog tűnni”.

Kiss László, az úszóválogatott szövetségi kapitánya a londoni esélyekről azt mondta: négy-öt magyar úszóéremnek van realitása, ezzel az eredménnyel személy szerint nagyon boldog lenne.

„Gyurta Danitól várható a legjobb eredmény. Egyre jobban érik, mint a jó bor, a világbajnokságon már száz mellen is hatodik volt. Nagyon bízom benne, hogy a kétszáz méteres mellúszást képes lesz megnyerni Londonban" – jelentette ki. Hozzátette, hogy Cseh László a két vegyes úszó számban, Kis Gergő négyszáz vegyesen szerezhet érmet. Az idén rossz évet záró Hosszú Katinkával kapcsolatban azt mondta, hogy a világbajnok úszónő a tanulmányai miatt az Egyesült Államokban készül az olimpiára.