„Ma találkozom Artner Tamással, leülünk, megbeszéljük, hogy mik az elképzelései, és természetesen én is elmondom a véleményemet – nyilatkozta Bori Gábor. – Mindenesetre jólesik, hogy Tamás már a télen is szerezett volna átigazolni, és a terve azóta sem változott, persze az kevés, ha csak ketten akarjuk a váltást, mivel nem mi vagyunk kompetensek ebben a kérdésben,a vezetőknek is meg kell egyezniük. Mert nem titkolom,én is szeretnék szülővárosom csapatában játszani. Anno a Haladás korosztályos együtteseitmár végigjártam, és néhány szurkolónak ígéretet tettem, hogy egyszer a felnőttcsapatban is pályára lépek."
„Lehet, hogy az az egyszer most jön el. Nem tudom, hogy a télen miért esett kútba az átigazolásom, de ez már nem is lényeges; ha rajtam múlik, nyáron szívesen jövök. Még egyéves kontraktus köt Kecskemétre, és nagy meglepetésemre már most hosszabbítani szeretnének velem. Azért csodálkozom, mert korábban ez messze nem így volt. Mindenesetre azt mindenképpen szeretném leszögezni, hogy egyáltalán nem menekülök Kecskemétről, hiszen ott is látok perspektívát, ám ha rajtam múlik, a Haliba igazolok" – folytatta Bori.
„Akadnak gondok Kecskeméten – ezeket nyilván nem részletezem –, de nem csak ezért szeretnék eligazolni. Van még két-három NB I-es ajánlatom, azonban a szombathelyi klub élvez elsőbbséget. Egyfelől mert Artner Tamás ragaszkodik hozzám, másrészt mert itt születtem. Mindenesetre hétfőn vár rám egy beszélgetés Sallói Istvánnal, a Kecskemét klubigazgatójával, aki közli a tulajdonos álláspontját. Szóval utána már okosabb leszek. Aznap este egy hétre egyébként Olaszországba utazom nyaralni, s talán mire visszajövök, márkörvonalazódik az ügyem. Jó lenne ott kezdeni a felkészülést, ahol a későbbiekben isjátszom, bár eddig valamennyi csapatomba könnyen beilleszkedtem, tehát ilyen szempontból nem tragédia, ha kicsit csúszik az ügyem. A szombathelyi játékosok nyolcvan százalékátellenfélként, vagy még annak idején a Haladás utánpótláscsapataiból amúgy isismerem" – nyilatkozta a Kecskemét futballistája.