Egy magát Pataki Róbertnek nevező levelező azt közölte a Borsod Online internetes oldal olvasóival szombaton, hogy tárgyalt a Magyar Labdarúgó-szövetség és a DVTK képviselőivel, és ennek eredményeként a mögötte álló gazdasági társaságok lettek a diósgyőri futball-kft. új tulajdonosai.
A DVTK-labdarúgók lelkesedésére nem lehet panasz: pénzt nem kaptak, de az edzéseken hajtanak becsülettel, és miközben az üzletemberek az íróasztalok mögött trükközgetnek, ôk abban reménykednek, hogy az erôfeszítésük jutalma élvonalbeli szereplés lehet (Fo
A DVTK-labdarúgók lelkesedésére nem lehet panasz: pénzt nem kaptak, de az edzéseken hajtanak becsülettel, és miközben az üzletemberek az íróasztalok mögött trükközgetnek, ôk abban reménykednek, hogy az erôfeszítésük jutalma élvonalbeli szereplés lehet (Fo
Minderről – ígérte Pataki Róbert – hétfő délelőtt sajtótájékoztatón számol be. A hírt a DVTK 1910 Kft. ügyvezetője, Guti Miklós is hallotta, ám lapunk érdeklődésére bevallotta, sejtelme sincs, ki lehet az újabb rejtélyes megmentő.
.– Annyit tudok, hogy Ott Erzsébet a szombati napon is tárgyal befektetőjelöltekkel – mondta érdeklődésünkre szombaton késő délután Guti Miklós. – Ez tulajdonképpen diplomatikusan annak a beismerése, hogy a Magyar Ernő-féle üzlet kútba esett? – Hivatalosan még nem értesültem Magyar Ernő visszalépéséről. A kezdeményezésemre péntek késő délután összeültünk a budapesti irodában, a megbeszélésen a többségi tulajdonos Magyar Ernő, a kisebbségi tulajdonos Ott Erzsébet, Ôze Tibor szakmai igazgató és jómagam is részt vettünk. A megbeszélés témája az volt, kinek mit kell tennie a keddi MLSZ-elnökségi ülésig, amikor véglegesen eldől, mely csapatok indulhatnak a két profiosztályban.
A sajtónyilatkozat egyben felmondás is
– Magyar Ernő e tárgyaláson nem említette, hogy meggondolta magát? – Két órája beszélgettünk, amikor – erős dohányosként – kimentem cigarettázni. Mikor visszatértem, Magyar Ernő éppen arról beszélt, hogy a szombati déli időpontot nem tudja tartani, de számomra nem derült ki, mivel kapcsolatban közölte ezt. Ezután felállt, és bejelentette, hogy távoznia kell. Azóta nem beszéltem vele. – Ott Erzsébet viszont szombaton újabb tárgyalásokba kezdett, mert vélhetően rádöbbent, amit sokan sejtettek, hogy Magyar Ernőből mégsem lesz megmentő Diósgyőrött. – Most mondjam én is, hogy a király alighanem tényleg meztelen? – Inkább azt árulja el: miként lehet úgy újabb megbeszélésekbe kezdeni, hogy a többségi tulajdonos a futball-kft.-ben mégiscsak Magyar Ernő? Feltéve persze, hogy valóban létrejött a tulajdonosváltásról a megállapodás… – Az biztos, hogy a üzletrészátruházási szerződés, amely nyolcvanszázalékos tulajdont garantált Magyar Ernőnek, érvényes. Maradjunk annyiban: Ott Erzsébet szombaton informális egyeztetéseket tartott, tudomásom szerint két társaság képviselőivel is tárgyalóasztalhoz ült. Magyar Ernő egyébként arra vállalt kötelezettséget, hogy legkésőbb július huszonharmadikáig teljesíti anyagi ígéreteit. – Ez kissé késői lépés lenne, hiszen kedden eldől az MLSZ-ben a DVTK sorsa is. – Ezt mi is látjuk, ezért Magyar Ernőnek a visszalépésről szóló sajtónyilatkozatát egyfajta felmondásnak tekintjük, és akként is cselekszünk. – Nagyon fogy az idő, hogy a száznyolcvanmillió forintos hiányt rendezzék… – Honnan veszi ezt az összeget? ---- – Détári Lajos nyilatkozta, olvashatja ön is a Borsod Online-on. – Tisztelem Détári Lajost, eszemben sincs hadakozni vele, már csak azért sem, mert így is van elég gondom. De ebben az esetben téved. Mivel július tizenötödikén megint fizetési nap volt, a DVTK jelenleg ötvenkétmillió forinttal tartozik a játékosoknak. Ezt kellene rendezni, illetve további harmincmillió forint azonnali segéllyel és havi tíz-tízmillió forintos pénzügyi injekcióval decemberig működni tudnánk. A mérlegünk nem titkos, szerintem nincs még egy olyan magyarországi vállalkozás, amelynek a financiális ügyeiről ennyit tudhatnának a kívülállók is. – Ez – a kívülálló számára – kezelhetőnek tűnő állapot, a klublicencet mégsem kapták meg. – Többek között azért, mert az önkormányzat minden ígérete ellenére sem fizette vissza július nyolcadikáig az MLL-nek azt a tizenötmillió forint hitelt, amit a ligától likviditási céllal vettünk fel, és aminek törlesztésére a város kezességet vállalt. Csak egyetlen adalék: az önkormányzat tavaly egyetlen fillért sem adott, mert az előző diósgyőri vezetés már elköltötte a futballra szánt negyvenmillió forintot. Az idén a képviselők harmincötmillió forintot szavaztak meg, ám ebből tízmilliót az utánpótlást működtető sportiskola, tízet pedig a stadiont üzemeltető kht. kapott meg. A fennmaradó tizenötmillió forint lehetett volna a ligahitel fedezete.
Azok, akik eddig edzettek, kitartanak
– Visszatérve Détári Lajosra: van még kinek edzést tartania? – Akik e héten tréningeztek, még kitartanak, ugyanakkor tény, hogy jó néhányan erősen gondolkodnak a folytatásról. Viszont az is biztos, hogy ha rendeződne a DVTK helyzete, több játékos szívesen jönne hozzánk. Nyolc-tízezer drukker előtt mégiscsak jobb futballozni, mint ötszáz néző előtt. – Ezek a drukkerek nemcsak lelkesek, de haragba is tudnak jönni. Néhány tévériportban már elhangzott: ha megszűnik a profifutball Diósgyőrben, akkor kő kövön nem marad. – Pénteken is jártam Miskolcon, ám senki sem akarta leharapni a fejemet. Egyébként katonatisztként amúgy sem vagyok ijedős, de tudtommal a jelenlegi vezetők közül még senkit sem fenyegettek meg, eltekintve a névtelen internetes mocskolódásoktól. Ám hadd mondjak valamit: nálam jobban senki sem szeretné, hogy Diósgyőrött élvonalbeli futball legyen. Ezért dolgoztam, dolgozom, és tettem kockára a főállásomat, és most, amikor a roppant nehéz körülménynek ellenére – hála minden vezetőnek, szakembernek, játékosnak – itt vagyunk a nagy lehetőség kapujában, nem akarom elhinni, hogy összeomlik a közös művünk. – Pedig minden jel erre mutat. – Említettem már, hogy katonaember vagyok. Mégpedig olyan katona, aki a kapituláció tényét csak akkor veszi tudomásul, ha az utolsó töltény is elfogyott. Amíg van egy csöppnyi remény Diósgyőrött, én biztosan nem adom fel a harcot. ---- A DVTK 1910 Kft. kisebbségi tulajodnosa, Ott Erzsébet készséggel állt a Nemzeti Sport rendelkezésére, de csak röviden nyilatkozott: "Semmiféle Pataki Róbertet nem ismerek, ez az internetes hír egy »tréfás« kedvű szurkolótól származhat. Ami a Magyar Ernő-ügyet illeti, nekünk érvényes üzletrész-átruházási szerződésünk van, abból nem lehet csak úgy kitáncolni. Hivatalosan engem nem értesített a tulajdonostársam arról, hogy meggondolta magát, de vasárnap reggel személyesen találkozunk, és akkor mindenre fény derül. Én magam a szombati napon is azon dolgoztam, hogy a Diósgyőr indulhasson a profibajnokságban…" ---- Június 28.: Miközben Orosz Lajos, Miskolc sportért is felelős alpolgármestere a helyi tv-ben bejelentette, hogy a DVTK nem tud elindulni egyik profiosztályban sem, felröppent a hír, hogy Détári Lajos lesz a Diósgyőr szakmai igazgatója. Július 1.: Hiába várták a szurkolók, a tréninget még nem Détári Lajos tartotta. A játékosok elfogadták azt a tulajdonosi javaslatot, hogy a nekik járó tartozások egy részét július 9-éig törleszti a kft., amely egyébként négyhavi megbízási díjjal és az őszi meg tavaszi prémium felével adósuk. Július 2.: Détári Lajos közölte, hogy megkapta a kért garanciákat, így napokon belül átveszi a szakmai munka irányítását. Július 5.: Détári Lajos (képünkön) munkába állt Diósgyőrött. Magával vitt két labdarúgót, Kenesei Zoltánt és Faragó Istvánt, 25 szerelést és két tucat labdát is. Július 7.: A liga elnöke, Szieben László sajtótájékoztatóján azt mondta, "…a Diósgyőrnek adom a legkevesebb esélyt az indulásra". Július 8.: A miskolci önkormányzat gazdasági bizottságának ülésén elhangzott: ha a befektetőjelölt Varga Zsolt megvásárolja Ott Erzsébettől a főtulajdonos asszony üzletrészének a 98 százalékát, és rendezi a futball-kft. adósságait, az önkormányzat hajlandó 75 százalékos üzletrészt vásárolni a gazdasági társaságban, és befizetni a ligának az induláshoz szükséges összeget. Fülöp Róbert kapus arról nyilatkozott, nem tud Kazincbarcikáról elutazni a miskolci edzésekre, mert a buszjegyre sem futja a pénzéből. Július 9.: Varga Zsolt visszalépett az üzlettől, mert Ott Erzsébet nem tudta felmutatni azt a nyilatkozatot, hogy nem árverezik el a gazdasági társaságot. Ott Erzsébet kölcsöneihez a DVTK 1910 Kft.-ben meglévő, 2.9 millió forintos üzletrészét jelölte meg, de mivel az adósságát nem törlesztette, a hitelezők jogerős bírósági végzéssel 27 millió forint értékben kértek végrehajtást. Mivel a labdarúgók sem kapták meg a pénzüket, szabadon igazolhatóvá váltak. Bizonyossá vált az is, hogy a futballcég nem kaphat klublicencet, és így hiába harcolta ki az élvonalbeli szereplés jogát, nem szerepelhet az Arany Ászok Ligában. Július 11.: Ott Erzsébet (képünkön) közölte, a következő napon Miskolcon sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a kilencvenes évek elején a Ferencvárosnál is megfordult, vitatott szerepű Magyar Ernő egyik cégének, a Promax Kft.-nek adta el üzletrésze döntő hányadát. A DVTK a szövetségtől és a ligától is kérte, vizsgálják felül a Diósgyőr nevezését elutasító határozatot. Július 12.: Ott Erzsébet a kerítésen át tájékoztatta a DVTK-stadionban összegyűlt szurkolókat, miközben a pályán Détári Lajos a megmaradt tizenhárom labdarúgónak tartott edzést. Elmondta: megkötötte az üzletrész-átruházási szerződést Magyar Ernővel, aki ugyan eredetileg azt ígérte, hogy július elsejéig teljesíti a pénzügyi vállalásait (220 millió forintot), de utóbb módosított, és július 15–23. közötti fizetést ígért. Július 16.: A Diósgyőr délben leadta a ligában nevezését az élvonalra és az NB I B-re is. Kora este Magyar Ernő lapunknak bejelentette: meggondolta magát, mégsem fektet be a DVTK-ba, helyette a Hargita kézilabda-együttesét és a Kiskunhalas NB II-es futballcsapatát támogatja. Erről azonban tulajdonostársát – legalábbis Ott Erzsébet állítása szerint – nem tájékoztatta.