Sándor György góllal debütált

Keddre azonban szinte csodát tettek a Haladás pályamunkásai és utánpótlás játékosai, mert a hét végén még havas pályából labdarúgó-mérkőzésre alkalmas gyepszőnyeget varázsoltak. Arra tehát nem foghatta senki a visszafogott teljesítményt, hogy nem jó a talaj. A mérkőzést a szurkolók is nagyon várták, mert jórészben megteltek a Rohonci úti stadion lelátói. A díszpáholyban is jó néhány vendég, így például Lothar Matthäus szövetségi kapitány (csinos felesége társaságában) is megjelent. Aztán felbukkantak kínai megfigyelők is, akik több újpesti és szombathelyi játékos teljesítményére voltak kíváncsiak. A kezdés előtt a futballisták és a nézők egyperces csenddel emlékeztek a január 26-án elhunyt Fehér Miklósra. A pályán lévők közül Farkas Balázs, aki Fehér egyik legjobb barátja volt, még fekete karszalagot is húzott.
A találkozó nem kezdődött eseménytelenül, és némi meglepetésre a hazaiak ragadták magukhoz a kezdeményezést. A 2. percben már Tüske Roland veszélyeztetett, ám Vlaszák Géza a helyén volt. Lüktető volt a játék, felváltva forogtak veszélyben a kapuk, de egyre inkább átvette az irányítást az Újpest. A lila-fehérek három csatárral léptek pályára, mert az előretolt Bükszegi Zoltán mellé rendre felzárkózott Simek Péter és Polonkai Attila is. A hazai védők lesre játszottak, amit sokáig jól is tettek, ám várható volt, hogy a villámléptű Simek vagy valamelyik ugyancsak gyors társa egyszer faképnél hagyja őket. Erre a 27. percig kellett várni; az elalvó védők között kitörő Simek ekkor megszerezte a vezetést a vendégeknek. A lilák a góljuk után roppant fegyelmezetten visszaálltak saját térfelükre, és kontraakciókkal próbálkoztak. A hazai publikum egyre idegesebb lett, és Lőrinc Antal egyik – de korántsem az egyetlen – elképesztő hibájánál félő volt, hogy többen a lapos- üveghez nyúlnak, hogy valami szíverősítőt kortyoljanak. A drukkerek, mivel látták, hogy a Haladás sikertelenül próbálkozik, Bozsik Péternek címezték kritikáikat, bár a szakvezető persze nem ugorhatott be a kispadról, hogy pontosan passzoljon vagy jól fejezzen be egy támadást. Aztán Tóth Norbert is kapott hideget-meleget, aki az első bajnoki mecscsét játszotta görögországi légióskodása után; a "tréfás" szombathelyiek – a futballista Való Világban műsorvezetőként szereplő párjára utalva – csak Liluként emlegették az egykori Haladás-játékost. Ilyen csipkelődő hangulatban ért véget az első félidő, a pályán viszont a gól után különösebb említésre méltó esemény nem történt.

A második félidő nem kezdődött jól a vendégek számára, mert Polonkai bokája kifordult, így őt le kellett cserélnie Mészöly Géza vezetőedzőnek. A sérült futballista helyére Sándor György állt be – az egykori élvonalbeli edző, Sándor István fia –, aki Szombathelyen mutatkozott be az élvonalban. A játék képe nem sokat változott, az Újpest továbbra is szervezetten és fegyelmezetten védekezett, a Haladás pedig nem tudott mit kezdeni a kontrákra építő lila-fehérekkel. Amikor pedig Róth Ferenc nagy nehezen helyzetbe került, Vlaszák mentett bravúrral. Farkas Balázs kapufája jelezte, hogy szeretne még gólt lőni az Újpest, ám erre a 82. percig várni kellett. Akkor aztán Sándor tökéletessé tette a bemutatkozását, hiszen első gólját is megszerezte az első osztályban. Ekkor több drukker – persze a szombathelyi táborból – úgy gondolta, hogy távozik, de Lothar Matthäusnak is elege lett a mérkőzésből. Azok a hazai szurkolók, akik a stadionban maradtak, azt javasolták Bozsik Péternek, térjen vissza előző állomáshelyére, a Szombathelyen nem éppen kedvelt Zalaegerszeghez… Kollégája, Mészöly Géza viszont a meccsen bizonyította, hogy nem beszélt a levegőbe akkor, amikor szervezett Újpestet ígért…

A mérkőzésről tudósított: Kecskés István, Kiss Árpád

Percről percre
Fény és árnyék