Most a szerencse is segített

Igaz, Siófokról nem ruccant át egy hadsereg, az egyetlen piros-fehér-fekete zászló mögött álldogáló öttagú társaság szép csendben szemlélte az eseményeket.
Pedig a siófokiak most igazán megérdemlik, hogy szeressék őket.
Leírtuk már ezerszer, de leírhatjuk ezeregyedszer is, hogy amit a Balaton FC véghezvitt, az hasonló csodaszámba megy, mintha – keressünk valami napi apropót… – a ligaigazgató családostul összejárna a tv-elnökkel. Elvégre mindenki számára világos: Siófokon oly szegény az eklézsia, hogy a klubot akár a templom egere is nyugodtan felvásárolhatná. Ennek ellenére Csertői Aurél csapata fut, hajt, küzd – és ami a legfontosabb, győz is. Otthonában nagyon veszedelmes az együttes, és bár idegenben eddig kevésbé ment, Mészáros Norbert már a 31. másodpercben jelezte, hogy a Hungária körúton sem a pofozógép szerepét játszanák a vendégek (akkor még nem tudtuk, hogy ez lesz az első félidő utolsó komolyabb helyzete…).
Igen ám, csakhogy az MTK-nak nagy szüksége volt egy önbizalomnövelő győzelemre, a hétközi UEFA-kupameccs előtt. Ne szépítsük: a Dinamo Zagreb esélyesebbnek tűnik a magyar csapatnál (legalább is az elmúlt két párharc csekély sikerélménye ezt sugallja), de azért az MTK elérhet valamilyen biztató eredményt Horvátországban. Persze, a zágrábiak nem veszik félvállról a mérkőzést, a Siófok ellen is kapusedzői és újságírói szinten leselkedtek.
Komoly sikerként könyvelhetjük el, hogy alaposan megtévesztettük a horvátokat, mert sok hasznos információt bizony nem árult el magáról az MTK…
Bár nem könnyű úgy játszani, hogy az ellenfél tíz emberrel védekezik, egyes egyedül Sitku Illés próbálta meg bekeríteni az MTK védőnégyesét. Tegyük hozzá, ez a játékfelfogás nem lehet elmarasztaló a siófokiakra nézve, hiszen vendégként így illett futballozniuk a bajnok otthonában. az viszont már igen is kritika, hogy az MTK nem tudta átjátszani a Balaton FC hátsó alakzatát, így legfeljebb Goran Jezdimirovics lövései okoztak kicsi, de tényleg nagyon kicsi izgalmat. Továbbá Zabos Attila néhány labdába érése, hiszen az MTK sérüléssel bajlódó jobbfedezetének előbb egy be-, majd egy hazaadása csalt könnyeket a szurkolók szemébe. Az mondjuk személyes balszerencséje Zabosnak, hogy amikor hősiesen befutott egy szinte elérhetetlen passzt, Egervári Sándor éppen abban a pillanatban hívta le. Ám vitathatatlan, rászolgált a cserére – miként még megannyi játékos a pályán lévők közül.
Az első félidő krónikája ugyanis nagyon röviden úgy foglalható össze: míg a labdarúgók a gyepen szenvedtek, a tudósítók a sajtópáholyban – elvégre nem könnyű helyzeteket felírni a színtiszta semmiről.
Várható volt, hogy az MTK felpörgeti kissé a második játékrészt, és így is történt: a hazaiak nagy elánnal kezdtek rohamozni, de az igazán nagy lehetőségekig nem jutottak el, egyedül Illés Béla rúghatott volna gólt, ám Juhász Tamás a gólvonal előtt még menteni tudott. Átellenben a siófokiak is igyekeztek javítani a döntetlen álláson, ám ők csak látszatra erőltették a támadásokat, hiszen az egy pont nagyon is megfelelt nekik.
Az más kérdés, hogy végül egyet sem szereztek.

Mert ugyan mindenki mondogatta a lelátón, hogy hamarosan megszületik az MTK vezető gólja, de azt senki nem tudhatta, hogy végül melyik kék-fehér játékos vesz erőt magán és alkot valami különlegeset. Nos, nincs szándékunk elvenni Czvitkovics Pétertől a találatot, de azért lássuk be, nem kifejezetten az MTK hozta össze ezt a gólt. Sokkal inkább Kőrösi Tamás, aki a saját tizenhatosa előtt adta el a labdát, aztán Hanacsek Attila, aki befújt egy álszabadrúgást és végül Csernyánszki Norbert, aki pedig egyszerűen a labda mellé nyúlt. Így ez a közös munka azt jelentette, hogy megszületett a várva várt hazai találat, és bizony ezek után már nem lehetett kérdéses, hogy a Hungária körúton marad a három pont. Győzelme dacára mégsem lehet az MTK-t maradéktalanul dicsérni, hiszen a nagyon fontos zágrábi meccs előtt jobb játékot vártunk a főpróbán, miként nem lehet elmarasztalni a siófokiakat sem, akik 70 percig okosan fociztak, és néhány egyéni hiba, valamint egy játékvezetői baki pecsételte meg sorsukat.
Úgyhogy maradjunk annyiban: nem volt igazán jó ez a meccs, azonban a csapatokat azért dicséret illeti, hogy próbáltak támadni. A siófokiak helyzetében ez mindig is említésre méltó, míg a kék-fehérek ezt a hozzáállást javíthatják a kupameccsükig.

percről percre

1. perc: Mészáros Norbert futott el a jobb oldalon, lehagyta Füzi Ákost, majd a tizenhatoson belül jobbal csinált egy lövőcselt, utána pedig bal lábbal, 14 méterről lőtt, a labda centikkel ment el a bal alsó sarok mellett.
2. perc: Jezdimirovics vitte fel a labdát középen, majd 23 méterről, jobb lábbal lőtt, a labda a jobb felső sarok mellett hagyta el a játékteret.
22. perc: Mészáros Norbert remek mozdulattal tette maga elé a Vörös Pétertől kapott labdát, lefutotta Füzit, majd az alapvonal közeléből laposan középre adott, a berobbanó Sitku elől Halmai vágta mezőnybe a labdát.
31. perc: Pisont passzolt középen Jezdimirovicshoz, a középpályás ezúttal bal lábbal célozta meg a kaput, 22 méterről leadott lövését követően azonban a bal kapufa mellett jutott az alapvonalon túlra a labda.
45. perc: Molnár Zoltánt Radics buktatta a siófoki kaputól 22 méterre, Füzi Ákos végezte el a szabadrúgást ballábas, jobb felső sarokba tartó lövése után azonban Csernyánszki szögletre tolta a labdát.
49. perc: Halmai ugratta ki középen Illést, a hazaiak középpályása már lőni készült a tizenhatosról, ám Kuttor Attila szenzációs szereléssel szerezte meg a labdát az MTK játékosa elől.
55. perc: Czvitkovics végzett el szögletet a jobb oldalról, Juhász Roland megcsúsztatta középen, Illés pedig balról, tíz méterről egyből lőtt, Juhász Tamás a gólvonalról vágta ki a mezőnybe a labdát.
72. perc: Radics állította meg Illés Bélát 18 méterre a vendégkaputól, mégpedig szabályos szereléssel. Illés elesett, Hanacsek játékvezető szerint szabálytalanság történt. A szabadrúgást Czvitkovics végezte el, és jobbal, laposan a kapu közepe felé rúgta a labdát, amely az ügyetlenül mozduló Csernyánszki hasa alatt csúszott a hálóba.
1–0
86. perc: Halmai középen kézzel ért a labdához, és a játékvezető azonnal felmutatta a sárga lapot, és miután a korábbi válogatott védőnek volt ilyen figyelmeztetése, így mehetett zuha-nyozni…

Mestermérleg

Egervári Sándor az MTK vezetőedzője:
Természetesen nagyon örülök az itthon tartott három pontnak. A Balaton FC igazolta a jó hírét, a siófokiak vedékezését nagyon nehéz volt feltörni, de azért valahogy csak sikerült… Talán, ha a játékvezető nem téved ennyit, akkor a játékosok is higgadtabbak maradnak, és élvezetesebb lehetett volna a mérkőzés is.

Csertői Aurél a Balaton FC vezetőedzője:
Nehéz mit mondani egy ilyen mérkőzés után. Úgy érzem, hogy nem érdemeltünk vereséget, az egy pontra mindenképpen rászolgáltunk. Keményen küzdöttünk, azonban ezt a törekvésünket nem koronázta sikert. Nem szívesen mondom ezt: ha az MTK nem rúg gólt, akkor valaki bedobja helyette…

Fény és árnyék

Igazán szép ünnepségre került sor a mérkőzés előtt, hiszen az MTK vezetői egy feliratozott mezzel köszöntötték a 80. születésnapját ünneplő egykori elnököt, Dénes Istvánt, valamint a 70 éves KK-győztest és KEK-ezüstérmes Vasas Mihályt. Utóbbi végezhette el a kezdőrúgást is, és nyugodtan állíthatjuk, ez volt az egyik legjobb megmozdulás az első félidőben.

Nem volt kifejezetten durva a mérkőzés, de azért egy-két csúnya megmozdulás akadt mindkét részről. Ez azonban még nem lenne arra ok, hogy a közönség többször is "csürhét” kiáltson, valamint, hogy egyes szurkolók elég cifra körmondatokban emlegessék a játékosokat. Olykor-olykor a fütty is felhallatszott – ez volt az a megnyilvánulás, amellyel tökéletesen egyetértettünk.