Raktárba küldött értékek

A téma örökzöld, hiszen a polgári kormány idején is éles politikai támadások érték az integrált jegyértékesítő, beléptető, térfigyelő és szurkolói nyilvántartórendszert. Az össztűz a kormányváltás után sem csendesedett, egy tavaly júliusi sportfórumon az akkori sportminiszter, Jánosi György a stadionrekonstrukciós program újragondolását, átütemezését sürgette. Márpedig ha nincsenek új arénák, nincs szükség a beléptetőrendszerre sem, amire az idén áprilisig bruttó 4.9 milliárd forintot költött a sporttárca egyszemélyes közhasznú társasága, a Sportfolió Kht. A kérdés persze rögvest adódik: minek kellett a beléptetőrendszert megvásárolni, amikor a stadionok újjáépítése alig-alig halad? Nos, a GYISM és a Sportfolió Kht. jelentése úgy fogalmaz, hogy "…a beruházási program ütemezésétől teljesen idegen módon már a folyamat elején megvásárlásra és leszállításra került a rendszer egésze, amelyet az üzembe állításig és azóta is raktárban tároltak.” A sietségre a hiteles magyarázatot kevesen ismerik, hiszen a beléptetőrendszerek ügyét a Deutsch Tamás vezette sportminisztériumon belül szűk kabinet intézte, de azért érdemes emlékezni: a projekt elindításakor még élt a remény, hogy Magyarország talán futball Európa-bajnokságot rendez, és persze az ország 38 stadionjának felújítása is élő program volt. Azon persze lehet töprengeni, hogy a magyar sport és a futball aktuális helyzetében szükség volt-e efféle beruházásra, ugyanakkor a sportrendezvények biztonságos lebonyolításához szigorú követelményeket előíró sporttörvény rendelkezéseinek addig nemigen lehet megfelelni, amíg nem működik egy, az egész országot behálózó, egy adatbázisra épülő, egy központból irányítható beléptető-, térfigyelő és jegyértékesítő rendszer. Más kérdés, hogy a programba bevont stadionok többségénél – főként a jelenlegi, szerény szurkolói érdeklődés mellett – indokolatlan a rendszer teljes körű alkalmazása.Mert hát a legfőbb vitatémát a költségek jelentik. A beruházási programban 1.75 milliárd forintot irányoztak elő a beléptetőrendszerre, ám végül 4.9 milliárdot költöttek rá. Különösen éles kritikákat váltott ki, hogy a közbeszerzési eljárás 2001. szeptember 3-ai eredményhirdetésekor az IT Services Dataware Kft. 4.7 milliárd forint plusz áfa összegű ajánlatát fogadták el, noha a Siemens Rt. 2.9 milliárd forint plusz áfás ajánlatot tett. "A közbeszerzési eljárási dokumentációban nem szerepelnek olyan részletes szakértői vélemények, amelyek szakmai és pénzügyi szempontból megfelelően alátámasztanák a bírálóbizottság döntését” – áll a GYISM és a Sportfolió Kht. jelentésében. Nevük mellőzését kérő szakértők lapunknak elmondták: ha önmagában az árajánlat meghatározó lenne egy-egy közbeszerzési eljárás elbírálásánál, akkor például a hannoveri villamosok sem szállíthatnának ma utasokat Budapesten… Ugyanakkor a beléptetőrendszer lelkét jelentő szoftverek valós értékét nehéz vitamentesen megállapítani, különösen egy olyan bonyolult program esetében, ami alkalmas lenne a teljes magyarországi kulturális, szórakoztatóipari és sport-jegyeladás koordinálására. Egy biztos: a raktárban porosodó berendezések az idő múlásával rohamosan amortizálódnak…A GYISM vezetése ugyanakkor a stadionbeléptető rendszer kapcsán ennél sötétebb színfalak mögötti ügyleteket sejt, és tavaly szeptemberben hűtlen, illetve hanyag kezelés bűncselekmé-nyének alapos gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Ami a beléptetőrendszer sorsát illeti, a tanulmány célként a veszteségek csökkentését jelölte meg. E szerint első lépésben meg kell vizsgálni, hogy a rendszer mely elemei használhatók a labdarúgásban, és melyek értékesíthetők. A hasznosítási koncepció kidolgozására a Sportfolió Kht. július 10-ig kapott időt Gyurcsány Ferenctől.