A ritka alkalmak egyike: Szima Gábor, a Debreceni VSC elnöke szólni kíván. A hajdúsági futballklub első embere nem ápol napi kapcsolatot a sajtóval, félévente talán ha egyszer nyilatkozik az orgánumoknak. Ô inkább a háttérben marad, onnan figyeli s bizalmasainak feltehetőleg kommentálja is a magyar futball ügyeit. Ám ezúttal úgy döntött, hogy szót kér.
"Meglepetéssel olvastam a Nemzeti Sport vasárnapi számában megjelent, a DVSC-t érintő cikket – kezdte mondandóját Szima Gábor. – Ebben a következő, számomra megdöbbentő mondatot olvashattam: «Ami a magyar fociban általános jelenség, az a debreceni klubra is igaz, azaz a bevételek már a tervezéskor sem fedték le a kiadásokat.» Nos, meglehet, hogy mindez a magyar labdarúgásban valóban hétköznapi jelenség, de feltétlenül nem Debrecenben. A klub költségvetése olyannyira rendben van, hogy a DVSC az élvonal egyetlen olyan csapata, amely működéséhez nem vett fel egyetlen forintnyi hitelt sem a Magyar Labdarúgóligától, és várhatóan nem is fogja igénybe venni ezt a lehetőséget. Még egy részletet idéznék: «… a különbözetet egy szóbeli megállapodás értelmében a tulajdonrészek arányában kellene állni, s bár a város a rá eső összeget ez idáig nem folyósította, a DVSC anyagi háttere stabilnak mondható.» Mivel Debrecen városa huszonhat százalékban tulajdonosa a futballklubnak, így az éves költségvetés egy részét az említett százalékban ő állja. Bár az összeget a város nem folyósította, a többségi tulajdonos ezt az pénzt előteremtette. Azaz hangsúlyozom, hogy a klub anyagi helyzete stabil. Éppen ezért érthetetlen számomra, hogy a cikkben olyan egyesületekkel említenek minket egy lapon, amelyek súlyos financiális helyzetben vannak, adott esetben a megszűnés szélén állnak. A DVSC-nek filléres tartozásai sincsenek, sem a játékosokkal, sem mással szemben. Éppen ellenkezőleg, nekünk vannak kintlévőségeink, azaz egyes első és másodosztályú klubok, amelyeket nem kívánok nevesíteni, mind a mai napig tartoznak nekünk. Ugyanakkor szeretném kiemelni: a cikkben említett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a város a sikertelen Európa-bajnoki pályázat után is kiáll a stadionrekonstrukció mellett, sőt, további futballpályák építését is kilátásba helyezte. Mondanom sem kell, ezek nem tíz-, hanem több száz milliós beruházások. És hiszem, hogy meg is valósulnak.”