Magyarország rendezi a 2015-ös Európa-bajnokságot

A FIBA Europe elnöksége mai, müncheni ülésén döntött a négy év múlva esedékes Eb helyszínéről, és a döntéshozók szavazatai szerint Magyarország nyerte el a 2015-ös női kontinensviadal rendezési jogát.
A rendezésért folytatott versenyben Magyarország ellenfele Fehéroroszország volt.
A magyar prezentációban szerepelt imázsfilmben köszöntőt mondott Schmitt Pál köztársasági elnök és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. A Németországba utazott küldöttségben ott volt Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős államtitkára, Szalay Ferenc jelenlegi és Berényi János előző MKOSZ-elnök is.
„A prezentáció során az európai szövetség vezetőire különösen nagy hatással volt, hogy beszámolhattam arról, hogy a társasági adótörvényben történt változások nyomán jövőre a kosárlabda az ideihez képest százszor akkora állami forráshoz jut – mondta az MTI-nek a helyszínről Szijjártó Péter. – Mellettünk szólt az is, hogy a kormány pénzügyi garanciát vállalt az Eb megrendezéséhez, továbbá hogy sportot kedvelő vezetőink vannak, hiszen a köztársasági elnök és a sportért felelős államtitkár is olimpiai bajnok. Emellett öt kiváló helyszínnel készülünk a 2015-ös tornára, a női Euroligában pedig jelenleg is két csapat képviseli a magyar színeket.”
Czene Attila a FIBA Europe helyszíni közvetítésében kijelentette: „Rendkívül boldog vagyok, az infrastrukturális fejlesztések menetrendje készen áll, ráadásul az egyik helyszín, Győr pályázik a 2017-es nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivál lebonyolítására is. Jövőre sok pénz áramlik Magyarországon a csapatsportokba, a közönség szereti a női kosárlabdát, és a jó földrajzi elhelyezkedés, illetve a kis távolságok egyaránt remek Eb-t ígérnek. Válogatottunk lemarad ugyan a jövő évi, londoni olimpiáról, ám a 2016-oson már ott szeretnénk lenni Rióban, annak az egyik kvalifikációs eseménye pedig épp hazai földön lesz.”
Szalay Ferenc MKOSZ-elnök szerint komoly megméretésen van túl a magyar kosárlabdasport. „A fehérorosz pályázat nagyon komoly erőt képviselt, mellettünk a remek szálláshelyek és csarnokok mellett az szólhatott, hogy hangsúlyoztuk: a kormány stratégiai ágazatként kezeli a sportot, bevezeti a mindennapos testnevelést az iskolákban, a társasági adótörvény révén pedig 15 millió euró áramlik a sportba, azaz a sport alapjait is újraépítjük. A női válogatott idén nüansznyi különbséggel maradt le az Eb-ről, és az a célunk, hogy a 2013-as, illetve 2015-ös tornára már jelentős erőt képviseljen. Bodrogváry Iván, a FIBA Europe vezetőségi tagja sokat segített abban, hogy a döntéshozók megismerjék Magyarországot, nemrég járt nálunk Olafur Rafnsson elnök is."
Olafur Rafnsson, a FIBA Europe elnöke gratulált a győztes pályázathoz: „Remek döntés született, Magyarországon nagy hagyományai vannak a kosárlabdának, a női szakág pedig különlegesen nagy elismertségnek örvend.”
Hazánkban eddig négy alkalommal rendeztek kontinenstornát – legutóbb 1997-ben –, azaz 18 év után Magyarország ötödször adhat majd otthont a kétévenként megrendezett Európa-bajnokságnak.
A 2015-ös magyarországi Eb kvalifikációs torna lesz a 2016-os Rio de Janeiró-i
olimpiai játékokra. Az Eb csoportmérkőzéseit Sopronban és Győrben, középszakaszát Veszprémben és Szombathelyen, helyosztóit Budapesten bonyolítják le.
| 1938, Róma, – |
| 1950, BUDAPEST, 2. hely |
| 1952, Moszkva, 3. |
| 1954, Belgrád, 4. |
| 1956, Prága, 2. |
| 1958, Lódz, 7. |
| 1960, Szófia, 7. |
| 1962, Mulhouse, 7. |
| 1964, BUDAPEST, 8. |
| 1966, Nagyszeben és Kolozsvár, 9. |
| 1968, Olaszország (4 város), 10. |
| 1970, Hollandia (2 város), 10. |
| 1972, Bulgária (2 város), 6. |
| 1974, Olaszország (3 város), 4. |
| 1976, Franciaország (2 város), 8. |
| 1978, Lengyelország (2 város), 6. |
| 1980, Jugoszlávia (2 város), 7. |
| 1981, Olaszország (2 város), 9. |
| 1983, MAGYARORSZÁG (Miskolc, Zalaegerszeg, Budapest), 3. |
| 1985, Olaszország (2 város), 3. |
| 1987, Spanyolország (2 város), 3. |
| 1989, Várna, 7. |
| 1991, Tel-Aviv, 3. |
| 1993, Perugia, 8. |
| 1995, Brno, 9–14. |
| 1997, MAGYARORSZÁG (Pécs, Zalaegerszeg, Budapest), 4. |
| 1999, Lengyelország (3 város), – |
| 2001, Franciaország (3 város), 7. |
| 2003, Görögország (3 város), 10. |
| 2005, Törökország, – |
| 2007, Olaszország, – |
| 2009, Lettország (3 város), 13–16. |
| 2011, Lengyelország, – |
| 2013, Franciaország, ? |
| 2015, MAGYARORSZÁG (Sopron, Győr, Veszprém, Szombathely, Budapest), ? |






