Rangadók előtt: húzós sorozat vár a Zalakerámiára szerdától

A szombathelyi fellépéssel kezdi meg a nagy menetelést a Zalakerámia-ZTE KK, és a bajnoki címvédő vasiak a legkevésbé sem arról híresek, hogy nagylelkűen átengednék a pontokat saját csarnokukban. A Falcót ráadásul fűtheti a reváns vágya, hiszen tavaly novemberben a ZTE 99–82-re legyőzte a címvédőt.

„El kell ismernem, hogy esélyesebb a Szombathely – mondja Kámán Tamás, a zalaiak csapatkapitánya –, vagyis hatalmas bravúr lenne az idegenbeli sikerünk. Ugyanakkor szó sincs róla, hogy feltartott kézzel utaznánk. Az elmúlt napokban igyekeztünk kidolgozni a megfelelő taktikát, ám azt csak remélhetem, hogy ebből sok mindent meg tudunk valósítani szerdán. Kevésbé erős csapatokkal mérkőztünk meg az elmúlt hetekben – gondolok itt a Hegyvidék elleni bajnokira, illetve a budafoki kupameccsre –, úgyhogy az igazi megméretés most jön.”

Már csak azért is, mert a bajnok elleni meccs után sem lazíthatnak Völgyi Péter kosarasai. Vasárnap Sopronban játszik a Zalakerámia, majd fogadja az új edzővel, Dzunics Braniszlavval egyre inkább lendületbe jövő Atomerőműt, utána irány Dombóvár, hogy aztán készülhessenek a zalai fiúk a listavezető Albacomp elleni hazai derbire.

Kemény sorozat, amelyből igyekszik jól kijönni a kék-fehér csapat.

„Úgy számolok, hogy ha ebből az öt találkozóból kettőt megnyerünk, az nem rossz, ha hármat, az pedig nagyon jó – teszi hozzá Bodrogi Csaba, a ZTE sportigazgatója. – Rettentő nehéz dolgunk lesz, hiszen erős csapatok otthonában lépünk pályára, idehaza pedig a mezőny legjobbjai közé tartozó csapatokat fogadunk. Jó hír, hogy a lázzal bajlódó Donald Wilson néhány nap alatt rendbe jött, és egyre inkább kezd beépülni az együttesünkbe. Ami pedig a lábközépcsonttörést szenvedő Calvin Watsont illeti, amerikai légiósunk kitartóan jár gyógytornászhoz, nem kíméli még a sérült lábát sem, ám beletelik jó néhány hétbe, hogy visszatérhessen.”