Dávid Kornél: Fáj a kudarc

- Szenved még?
- Szenvedek - felelte Dávid Kornél, a Tau Cerámica magyarja, aki a kispadról nézte végig azokat a másodperceket, amelyekben csapata elbukott mindent, amiért másfél hétig dolgozott.
- Borzasztó volt, igaz?
- Az nem kifejezés. Fogalmam sincs, mikor enyhül majd a fájdalom, mindenesetre most kellemetlen arra gondolnom, hogyan veszítettük el az aranyérmet.
- És tényleg: hogy tehették?
- Nem tudom. Negyven másodperccel a vége előtt nyolc ponttal vezettünk, innen fordított a Real Madrid.
- Gondolom, önök ott a kispadon már forgatták a fejük felett a törülközőket, bontogatták a pezsgőspalackokat…
- Ezt nem tettük, de az meg sem fordult a fejünkben, hogy elbukhatjuk a finálé ötödik meccsét.
- Aztán összeomlott a Tau vára.
- Ahogy mondja. Két eladott labda, két madridi tripla, és máris odalett az előnyünk. Az volt a legfájóbb, amikor nyolc másodperccel a befejezés előtt Tiago Splitter egyszerűen átdobta a labdát a másik térfélre. Oda indított, ahol tőlünk senki sem állt. Érthetetlen, hogy tehette, sajnos nem volt jó húzás beküldeni.

- Tíz másodperccel a sípszó előtt még öt ponttal vezettek.
- Aztán jött a Real, és két hárompontos megpecsételte a sorsunkat. Herreros, a győztes találat szerzője harminchat évesen nyert aranyat a riválisnak.
- Képzelem a reakciókat.
- Nem hittük el, hogy ez megtörténhetett. De nem csak mi, az ellenfél sem. Másnap egész nap ezt mutatta az összes spanyol televíziós csatorna, sejtheti, milyen érzés volt végignézni az utolsó percet.
- Mit szólt Dusko Ivanovics, a csapat edzője?
- Annyit mondott, ez karrierje legfájóbb veresége. Én sem tudnék sok ilyet mondani.
- Mondjuk hat esztendeje, az Európa-bajnokságon a magyar- orosz sem volt éppen móka és kacagás.
- No igen, a franciaországi összecsapás volt még hasonló.

- Hogyan tovább?
- Egyelőre semmit sem tudok. Annyi bizonyos, hogy a Tau meg akar tartani, van is egyéves opció a szerződésemben, ugyanakkor több csapat megkeresett Spanyolországból, mint ahogy érdeklődnek irántam olasz és görög alakulatok is.
- Csak hogy valami jóról is beszélhessünk…
- E téren nincs okom panaszra, hozzáteszem, nem szeretnék elmenni Spanyolországból.
- És Vitóriából?
- Onnan sem feltétlenül. Ha minden igaz, Barcelonában napokon belül bejelentik, hogy Dusko Ivanovics az új edző, szerintem hamarosan nálunk is megnevezik az új trénert, és remélem, az én sorsom is eldől néhány héten belül.
- Két év, spanyol bajnoki ezüst és bronz, győzelem a Király Kupában, no meg a moszkvai Euroliga-második hely. Úgy tetszik, jó döntés volt a baszkokhoz igazolnia.
- Valóban így van. Csak az a vasárnapi vereség ne fájna még mindig annyira…