A visszaeső pontgyáros

- Hogy mit ki nem hoz az emberből az influenza… - jegyeztük meg a múlt héten még betegeskedő 15-ösnek.
- Még mindig bajlódunk vele. Többek között én is, ma is volt még hőemelkedésem, Rátgéber László mondta is, hogy ne edzzünk, hanem inkább tartalékoljuk magunkat. De gondolom, a pénteki bourges-i mérkőzésre még a sánták és a bénák is összekapják magukat, szóval, szerintem mindenki harcra kész lesz.
- Nagyon beteg volt?
- Én inkább az előző hét közepén és végén, aztán kaptam három elég jó injekciót, amely helyrehozott. De egy picit talán most visszaestem ezután a meccs után, bár bízom az orvosi stábban.

- Hogyan tudott ennyire higgadt maradni a keddi végjátékban?
- Erre azt tudom mondani, hogy ezt teszi a tizennyolc évnyi kosárlabda… Öreg vagyok már, mint az országút.
- Mondja mindezt huszonkilenc esztendősen…
- Ez csak viccelődés, igaz, reggelente nem lassan harmincnak, hanem hetvenötnek érzem magam, de ez az élsporttal jár.

- Mire számíthatunk a folytatásban?
- Mindenképpen nehezebb mérkőzésre, még ennél is. Mert ez a Bourges bármennyire is nem azonos a két-három évvel ezelőttivel, szintén remek játékosokból áll, akik egy pillanatig sem fogják feladni a harcot a továbbjutásért. Miért is tennék…? Ahogy az edzőjük is nyilatkozta, ők jövő csütörtökön nyerni akarnak viszszajönni hozzánk. De a pécsi buzdítás kint is velünk lesz, jó sok szurkoló elkísér bennünket, úgyhogy ezen nem fog múlni semmi.
- És Károlyi Andreán?
- Nem szeretek jósolgatni, mert nem vagyok ennek a műfajnak a művésze. Mindenesetre mindenkinek először a védekezésre kell odafigyelnie, mert azért mi jellemzően olyan csapat vagyunk, hogy ha megy a védekezés, akkor az hozza magával a jó támadójátékot is.
- Csak nem akar magáról beszélni…
- Így van. De azért annyit leírhat, hogy mindent meg fogok tenni a siker érdekében.