Iványi-parádé Szolnokon

Vagyis olyan ellenfél várt vasárnap a bajnokság címvédőjére, amely ellen már korántsem mehetett biztosra, legalábbis nehéznek ígérkezett az Euroligában is remeklő baranyaiak számára a Tiszaliget bevétele. Ami egyébként már tavaly sem sikerült nekik, pedig akkor még nem is volt ennyire acélos a MÁV-Coop SE kerete, igaz, a jelző talán most kicsit túlzás. Nem a legjobbkor jött ugyanis a sárga-kékek szempontjából a rangadó, mert a fél csapat beteg, leginkább Englert, akit epehólyag-gyulladása miatt infúzióval is kezeltek a héten, de hasonló gondjai a pécsiek edzőjének is voltak, aki Ambrus fájós Achillese és Tranquilli sérült bokája miatt aggódott.
Más szempontból ugyanakkor kezdetben nem nagyon volt oka az aggodalomra Rátgéber Lászlónak, mert az első negyed túlnyomó részében a PVSK vezetett. Védekezésben mindkét csapat hozta a szokott formáját, a játékrész végére kialakult különbség leginkább abból adódott, hogy jobban dobtak a vendégek, Csákányék ezzel szemben meglehetősen ritkán találtak be mezőnyből. Az első kisszünet után aztán gyorsan elolvadt a hatpontos pécsi előny, mert egymás után szórták el a labdákat Branzováék, és a hibákra vércseként csapott le az igencsak motiváltnak látszó MÁV-Coop SE. Át is vették a vezetést egy rövid időre a hazaiak, ám ezt az állapotot nem tudták állandósítani, mert alaposan meggyűlt a bajuk a palánk alatt az első félidőben tíz pontig és hét lepattanóig jutó Andersonnal. No meg a fekete mezesek 59 százalékos mezőnybeli dobóteljesítményével, szóval bajban lett volna a Szolnok, ha a PVSK nem segíti ki 12 eladott labdával 20 perc alatt.
Igen érdekesen alakult ezek után a harmadik negyed: eleinte fej fej mellett haladt a két együttes, aztán a játékrész második felére valahogy elfogyott a pécsiek muníciója. Majdnem öt percen át eredménytelenül kísérleteztek a kosárszerzéssel, és ha nincs Iványi utolsó másodperces triplája, tekintélyes hátrányba kerültek volna, mert előtte Englert és Djelmis is betalált a messzeségből.

A 33. percben, 57–50-es állásnál nagyon úgy tűnt, hogy hazai győzelem születik, ám Iványi, Károlyi, valamint Anderson vezérletével feltámadt a PVSK, és fordított. Szoros eredmény, feszültség, néhány játékvezetői tévedés, hibák itt is, ott is – vagyis tipikus rangadó, tipikus végjátékmeccs volt, amely csak az utolsó pillanatban dőlt el. De tényleg! A világklasszis játékot nyújtó Iványi Dalma ugyanis épp a dudaszóra varázsolta a gyűrűbe kilenc méterről azt a hárompontost, amely pontot tett e fantasztikus csata végére.

Mestermérleg
Tapodi Péter: – Mi már a mérkőzés előtt nyertesek voltunk, hiszen női kosárlabdára először telt meg színültig a Tiszaligeti Sportcsarnok. Úgy érzem, fantasztikus meccset vívtunk, amely nüanszokon dőlt el.
Rátgéber László: – Nagyon nagy mérkőzés volt, egy újabb katlan született a magyar női kosárlabdában, a szolnoki közönség fantasztikus hangulatot varázsolt a csarnokba a pécsi szurkolókkal. Egy kicsit gyengébben mozogtunk, de látszott, hogy nagyon akartak a lányok, a végén egy kis szerencsével nyertünk. Gratulálok a Szolnoknak is.