Kane Haalandnál és Cristiano Ronaldónál is kevesebb tétmérkőzés alatt jutott el száz gólig

Ha a Bayern München szurkolóinak a Bajnokok Ligája 1999-es döntője utáni percekben valaki azt mondja, hogy huszonöt évvel később egy angol futballistáért rajonganak, az illetőt jó eséllyel elküldték volna melegebb éghajlatra. A csapat éppen történelme egyik legfájdalmasabb vereségét szenvedte el Barcelonában, a Manchester United ellen a hajrában kapott két góllal maradt alul 2–1-re. Talán nem véletlen, hogy azóta is csak négy angol futballista húzta magára tétmérkőzésen a bajorok szerelését. Elsőként a kanadai születésű, a Bayern utánpótlásában nevelkedett Owen Hargreaves, majd a Readingtől ingyen igazolt Omar Richards, akit az egyaránt a Tottenhamtől szerződtetett Harry Kane és Eric Dier követett. Utóbbi csak kölcsönben érkezett tavaly, és azóta már a Monacót erősíti, az angol válogatott első számú gólvágója viszont minden várakozást felülmúl, és már-már Robert Lewandowskiéhoz hasonló tisztelet övezi Münchenben.

Első németországi idényében 45 tétmérkőzésen 44 gólt szerzett és 12 gólpasszt adott, 36 bajnoki góljával a Bundesliga gólkirályi címét, valamint pályafutása során először az Európa legjobb góllövőjének járó Aranycipőt is elnyerte. Kritikusai ugyan kaján vigyorral az arcukon felhozhatták, hogy tovább tart a Kane-átok (karrierjében eddig a pontig egyetlen trófeát sem gyűjtött be aktuális klubjával vagy a válogatott tagjaként), ám ennek megtöréséig sem kellett sokat várni. A 2024–2025-ös idényben a Bayern visszahódította a Lever­kusentől a bajnoki címet.

„Úgy éreztem magam, mint akit fejbe vágtak – válaszolta Harry Kane a BBC-nek arra a kérdésre, hogy mi futott át az agyán, amikor két fordulóval a bajnokság vége előtt a Leverkusen döntetlent játszott a Freiburg otthonában, és matematikailag is biztossá vált a müncheniek Bundesliga-elsősége. – Megrohantak az érzelmek, leírhatatlan öröm fogott el. A csapatból mindenki ünnepelt, de nekem az aranyérem sokkal többet jelentett. Amikor a Tottenhamből Németországba igazoltam, sok időt vett igénybe az alkalmazkodás. A családom fél évig Londonban maradt, ezért egy müncheni szállodában laktam egyedül, és közben mindenki azt várta tőlem, hogy váltsam meg a világot. Azt követően, hogy a feleségem és a gyerekek ideköltöztek, a helyzet folyamatosan javult. Élvezik, hogy itt lakhatnak, az emberek nagyon kedvesek velünk, temérdek támogatást kapunk. Már elmúltam harmincéves, de a futballban a tapasztalat rengeteget számít. Tudom, mit kell csinálnom a pályán, és kiváló edző, valamint csapattársak segítenek abban, hogy kihozzam magamból a maximumot.”  

Az angol válogatott csatár a 2025–2026-os idényt fenomenálisan kezdte. A bajnokság első hat fordulójában 11 gólt szerzett, a Bajnokok Ligájában két összecsapáson négyszer talált az ellenfelek kapujába, a Német Kupában duplázott, és a Stuttgarttal szemben 2–1-re megnyert Szuperkupa-találkozón is feliratkozott a gólszerzők közé. Egyedül az Augsburgban aratott 3–2-es bajnokin győzelem során nem volt eredményes, de adott két gólpasszt, a Werder Bremen elleni szeptember 26-i Bundesliga-mérkőzésen (4–0) pedig megszerezte a 100. gólját a Bayern Münchenben. A mérföldkőhöz 104 mérkőzés alatt érkezett el – a XXI. század elit ligákban szereplő futballistái közül a legkevesebb összecsapás alatt.

Érdemes kiemelni továbbá, mennyire megváltozott a játéka Jamal Musiala kiesésével. A 22 éves támadó középpályás a nyári klubvilágbajnokságon eltörte a szárkapocscsontját, visszatérésére még hónapokig nem lehet számítani, a Bayern München eredményességén azonban nem látszik a hiánya, Harry Kane ugyanis a játék szervezésében önkéntelenül is átvette a szerepét. Korábban sem állt tőle távol, hogy visszalépjen a labdáért, és a támadások felépítését segítse, ám most szintet lépett ezen a téren. Az idény során a támadást segítő passzainak 90 percre vetített átlaga 3.67-ről 5.00-ra nőtt, lövőhelyzet kialakulását segítő megmozdulásai száma 3.36-ról 8.32-re, mindemellett a korábbi 36.06 méter helyett már átlagban 67.7 métert viszi a kapu felé a labdát mérkőzésenként, és várható gólpasszai száma 0.21-ről 0.81-re emelkedett, vagyis sokkal több nagy helyzet alakul ki az átadásait követően.

„Nem tudatosan alakult át a játékom, a helyzet hozta magával – idézte a The Athletic Harry Kane magyarázatát a jelenségre. – Mivel Jamal Musiala nincs a pályán, szeretek visszább húzódni. Ő mindig is kiváló volt az egy az egy elleni párharcban, és abban, hogy helyzetet teremtsen másnak, ami tőlem kissé távolabb áll, de élvezem, hogy passzokkal is hozzájárulhatok a támadások felépítéséhez. Nem annyira sablonos a mozgásom, és többféle módon helyzetbe tudok kerülni.”  

Mivel a támadó szerződése 2027 nyarán lejár a Bayernnél, lassan aktuális a kérdés: hogyan tovább? Vajon szerződést hosszabbít a müncheni sztárklubbal vagy visszatér az angol élvonalba, és megszerzi a 48 gólt, ami ahhoz kell, hogy megelőzze a Premier League örökranglistáján a 260 gólos Alan Shearert?

„Két éve úgy hagytam el Angliát, hogy egyszer még visszatérek a Premier League-be, de már nem vagyok olyan biztos ebben – vallotta be Harry Kane az angol válogatott edzőtáborában adott sajtótájékoztatóján. – El tudok képzelni olyan forgatókönyvet, hogy Németországban maradok. A megbeszélések ezzel kapcsolatban még nem kezdődtek el, de állok elébe. Természetesen sok függ attól, miként alakult a mostani idény. Nagy célokkal vágtunk neki, és fantasztikus a csapatunk. Meglátjuk, mit érünk el.” 

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. október 11-i lapszámában jelent meg.)