Kovalcsuk két gólja világbajnoki címet hozott az oroszoknak!

Nem tartott túl sokáig, amíg a hazai pályán játszó kanadai válogatott valódi hidegzuhanyban részesült: Alekszander Szjomin már a 123. másodpercben előnyhöz juttatta az orosz válogatottat.

Gyorsan ocsúdtak Heatleyék a sokkból, a védő Brent Burns bombázott Nabokov kapujába, alig két perc múlva. Az 1-1-es állás sem élt meg hosszú időt, újabb négy perc múlva Chris Kunitz lőtt szép gólt, ezzel Kanada fordított.

Az egy góljukon kívül az első harmadban az oroszok nem sok vizet zavartak, míg a juharlevelesek éppen háromszor annyit lőttek kapura, és a harmad végére Burns második találatával már a két csapat gólkülönbsége is hasonlóan arányult egymáshoz.

A harmadik hazai találat után Bikov kapitány időt kért, és a lelki ráhatás, kiegészítve az első szünetben tartott fejmosással, már meghozta az eredményét. A második játékrész elején Ovecskinék alig két perc alatt felzárkóztak egy gól különbségre – hogy aztán a harmad és a meccs felénél a vb pont- és gólkirálya, Dany Heatley meglője szokásos gólját, amivel visszaállította a kétgólos különbséget.

A záró harmadban az idő telésével egyre nagyobb és nagyobb sebességfokozatra kapcsoltak az oroszok, a harmad közepén Tyerescsenko lövésével csökkentették a különbséget (4–3) és alig öt perccel a vége előtt sikerült is egyenlíteniük. Ilija Kovalcsuk a legjobbkor lőtte meg első gólját ezen a világbajnokságon.

Az utolsó öt percben azonban már nem talált be egyik gárda sem, így jöhetett a húszperces hosszabbítás. A ráadás aztán alig három percig tartott: alig két perc után Rick Nash kiemelte a korongot a plexi fölött, így mehetett a büntetőpadra, és bő egy perc múlva érkezett a legjobbkor magára találó Ilija Kovalcsuk és pontos lövésével eldöntötte a mérkőzés és a világbajnoki aranyérem sorsát.

Oroszország 1993 után nyert újra világbajnoki címet, ilyen néven a másodikat, de ha a Szovjetunió vb-aranyait is ideszámítjuk, akkor kiegyenlítettek Kanadával szemben, hiszen ez volt a 24. világbajnoki címe a Szbornajának.