Újabb győzelmével a Stanley Kupa előszobájában az Anaheim Ducks

Az ottawai mérkőzés iramára most sem lehetett panasz, a csapatok pedig nem bírtak egymással egészen az első periódus végéig, bár a Senators már az elejétől kezdve nagy nyomás alatt tartotta a vendégek kapuját.

Daniel Alfredsson szinte a lefújás előtti utolsó másodpercben kihasználta a hazaiak emberelőnyös helyzetét, és a hálóba passzolta Mike Fisher átadását.

Tíz percig tartott a kanadaiak öröme. A második harmad közepén egy percen belül fordított a vendéggárda, méghozzá egy duplával.

Andy McDonald előbb Corey Perrytől, majd Sean O’Donnelltől kapott nagyszerű passzt, és ezeket értékesítette is.

Két perccel a játékrész vége előtt Dany Heatley szépített, így 2-2-es döntetlennel kezdhették a csapatok a záró periódust.

Alig telt el négy perc, és a Kacsák máris elnémították a hazai közönséget: a két gólt szerző McDonald remekül tálalt Dustin Penner elé, aki nem habozott, és a meccs folyamán összesen harmadszor is bevette Ray Emery hálóját.

A vendégek hálóőre, Jean-Sebastien Giguere, aki egyben a 2003-es rájátszás MVP-je (legértékesebb játékosa) is volt, a mérkőzésen huszonegyszer hárított.

Győzelmével az Anaheim Ducks karnyújtásnyira attól, hogy megnyerje fennállása első Stanley Kupáját. 2003-ban már közel került hozzá az akkor még a Disney tulajdonában álló Mighty Ducks, de a New Jersey ellen 4-3-ra elveszítette a finálét.

Az Ottawa nehéz helyzetére jellemző, hogy az NHL történetében eddig csupán a Torontónak sikerült ilyen nehéz helyzetből megfordítania a nagydöntőt. A Maple Leafs 1942-ben 0-3-ről nyert 4-3-ra, de azóta 28 hasonló szituációban mindig az az együttes nyerte meg a trófeát, amelyik 3-0-s vagy 3-1-es vezetésre tett szert.