Eddig csak egyszer ért révbe a Kalózhajó

BACSKAI JÁNOSBACSKAI JÁNOS
Vágólapra másolva!
2010.05.14. 22:57
null
Hat éve Athén óriási fieszta színhelye volt (Fotó: Action Images)
Címkék
Már csak kevesebb mint egy hónap van hátra az esztendő legnagyobb sporteseménye, a labdarúgó-világbajnokság rajtjáig. Az NSO sajátos visszaszámlálása keretében mostantól mindennap bemutatunk egyet a 32 résztvevő közül. Vizsgáljuk a múltat: honnan indultak és milyen sikereket értek el eddig e válogatottak, kik voltak történetük legnagyobb alakjai? Természetesen erőfelmérőt is tartunk, amelyben feltérképezzük a jelenlegi kereteket, próbáljuk kifürkészni a kapitányi szándékokat, a taktikai lehetőségeket. Sorozatunk ötödik szereplője a második vb-szereplésére készülő Görögország.

A görög labdarúgó-válogatott világbajnoki történelme nem nevezhető éppen díszmenetnek, hiszen a dél-európaiak eddig mindössze egyetlenegyszer léptek pályára a nagy tornán, mégpedig 1994-ben. Akkor kétségkívül nem könnyű csoportjukban a pofozógép szerepét töltötték be, el is ment a kedvük egy ideig a futballtól.

Egy kivételes képességű generáció viszont először a korosztályos Európa-bajnokságon mutatta meg oroszlánkörmeit, majd a hellének nagyobbfajta csodát művelve megnyerték a 2004-es kontinenstornát. „Kicsúszott eredmény!" – vélte mindenki, ennek megfelelően a következő világbajnokságra ki sem jutottak. A „Eb-győsztesz" hősök nagy része visszavonult, és nem mutatkoznak méltó utódok, ennek ellenére részt vehettek a 2008-as Európa-bajnokságon, majd a 2010-es világbajnokságra is kvalifikálták magukat. Magyarországról nézve tudjuk csak, hogy mennyire nem lebecsülendő eredmények ezek...

 

SOKÁIG KISELEJTEZVE

A Görög Labdarúgó-szövetség 1926-ban alakult meg, egy év múlva vették fel őket a FIFA-ba. Éppen jókor kezdtek szervezkedni, hiszen nemsokára kiírták az első világbajnokságot, bár ezen az első hivatalos mérkőzését csak 1929 áprilisában (Görögország–Olaszország 1:4) megvívó nemzeti csapat nem indult. Pedig az év elején legyőzte azt a Jugoszláviát, amely Uruguayban, a világbajnokságon a legjobb négy közé jutott. Később az 1950-es kivételével az összes világbajnoki selejtezőn elindultak, két alkalomtól eltekintve sikertelenül. Első nagy villanása a görög labdarúgásnak az 1971-es, a Panathinaikosz által szerzett Bajnokcsapatok Európa-kupája-ezüst volt, amelyet Puskás Ferenc vezetésével értek el. Az első nagy torna, amelyre kijutottak, az 1980-as Európa-bajnokság volt, ám ott nem élték túl csoportjukat; első vb-részvételükre pedig egészen 1994-ig kellett várniuk.

 

LEGALÁBB JÁTSZHATTAK AZ ISTENI DIEGO ELLEN

Az Egyesült Államokban rendezett tornára többek között a magyarok testén át kijutó, Alketasz Panaguliasz vezette görögök Minu – Aposztolakisz, Manolasz, Kalidzakisz, Kolicidakisz – Kofidisz, Caluhidisz, Niopliasz, Ciantakisz (Marangosz, 46.) – Szaravakosz, Mahlasz (Mitropulosz, 58.) összeállításban vereséget szenvedtek a Diego Maradona által vezetett argentinoktól, majd a Hriszto Sztoicskov fémjelezte bolgárok ugyanilyen arányban bizonyultak jobbnak. Érdekes módon a harmadik mérkőzésen pályára lépő tartalékok szerepeltek legjobban, hiszen csak 2–0-ra kaptak ki a nigériaiaktól.

 

2004: CSODÁK ESZTENDEJE

Ezzel jó időre el is lőtték puskaporukat, a kilencvenes években egészen mélyre süllyedtek, de legnagyobb klubjaik szép lassan megerősödtek anyagilag, mindemellett egyre több görög futballista kerülhetett a komolyabb európai bajnokságokba. Ez a folyamat egy csodában teljesedett ki: a portugáliai, 2004-es kontinenstornán a német Otto Rehhagel vezetésével a „Kalózhajó" döbbenetes módon aranyat szerzett. Az 1998-as U21-es Eb-n már letette névjegyét az Angelosz Hariszteasz féle generáció, a portugáliai tornán viszont egy komplett csapat egyszerre hozta élete legjobb és legszerencsésebb formáját. A fináléban ráadásul a házigazdákat győzte le – a torna során másodszor! „Görögország nyert, a futball vesztett" – mérgelődött a mérkőzés után a spanyol Marca, nem is alaptalanul, lévén a Rehhagel-fiúk inkább fegyelmezettségükkel és mezőnymunkájukkal, mint varázslatos játékukkal érték el sikerüket. Ki emlékezett a nagy ünneplés idején már arra, amikor a selejtezők során két vereségbe belefutva Athén utcáin tüntettek a német mester ellen...

 

KONTINENSBAJNOKKÉNT IS LEMARADTAK A VB-RŐL

Az év végén Trajanosz Dellasz, Angelosz Hariszteasz, Mihalisz Kapszisz, Antoniosz Nikopolidisz, Jorgosz Szeitaridisz és a torna legjobbjának megválasztott Theodorosz Zagorakisz is bekerült az Aranylabda 50 jelöltje közé, de a vb-selejtezők során az ukránok, a törökök és a dánok is megelőzték őket. A 2008-as Eb-re kvalifikálták magukat (a magyarokat kétszer is elverték), ott viszont három vereséget szenvedett Rehhagel némiképp nosztalgiacsapatnak tetsző válogatottja. Az afrikai világbajnokságnak viszont résztvevője lesz az alaposan megújított gárda: a legkönnyebb csoportban ugyan sokszor megbotlott, és csak a második helyen zárt, de az ukránok elleni pótselejtezős párbajt 1–0-s gólkülönbséggel megnyerte.

Legfrissebb hírek

F1 75: Schumacher a 16. helyről indulva nyert Spában

F1
5 perce

Jefferson-Wooden minden idők ötödik legjobb idejét futotta női 100 méteren

Atlétika
26 perce

A McLarent irányító Andrea Stellát is meglepte csapata dominanciája

F1
30 perce

Izgalmas párharcok várnak ránk az atlétikai országos bajnokságon

Atlétika
52 perce

Messi addig játszhat Miamiban, ameddig akar

Minden más foci
1 órája

Ugyanaz a játékvezető vezet a Győrnek és a Paksnak is a Konferencialigában

Európa-konferencialiga
1 órája

Újra exkluzív after party zárja a Magyar Nagydíjat

F1
1 órája

Őrizetbe vették a 100 méter világbajnokát

Atlétika
1 órája
Ezek is érdekelhetik