Az A-csoportban rögtön borult a papírforma az Eb csoportkörében, az előzetesen esélytelenebbnek tartott görögök legyőzték Dick Advocaat együttesét, elütve őket a továbbjutástól. Az oroszoknál Alekszandr Kerzsakovnak volt messze a legrosszabb (80) az InStat-indexe, azaz a tevékenységét összesítő száma, míg a csereként beálló Pavel Pogrebnjaknak (–60) egyenesen negatívba ment át. A görögöknél Theofanisz Gekasz (80) és Dimitrisz Szalpingidisz (95) nem sok vizet zavart elöl, persze nem is volt könnyű dolguk, hiszen kevésszer jutott el hozzájuk a labda.
A csapatok teljesítményére vonatkozó alapvető statisztikákból világosan látszik, hogy hiába volt a labdabirtoklás terén nyomasztó az oroszok fölénye (67% a 33%-al szemben), hiába lőttek sokkal többet (30 és 7 kísérlet), ez meddőnek bizonyult. A negyedóránkénti bontásból jól látszik, hogy a hajrában valósággal kapujához szögezte ellenfelét az orosz csapat, de nem tudták begyötörni a továbbjutást jelentő gólt.Az egyéni statisztikákat összesítő táblázatból kitűnik, hogy a görögök bal oldalán szereplő Jorgosz Cavelasz mindössze 38 százalékát nyerte meg a párharcainak, ami egy védő esetében elenyészően alacsony szám, viszont Jorgosz Szamarasz támadóként elért 42 százaléka jónak mondható, a görögök jó felépítésű támadója ráadásul 13-ból 9 sikeres cselt is végrehajtott. Az oroszoknál a két szélső hátvéd, Jurij Zisrkov és Alekszandr Anjukov (53-53%) nem büszkélkedhet a megnyert párharcaival, de a legszembetűnőbb Kerzsakov 13 százaléka. Andrej Arsavin ugyan hatból hatszor sikeresen vállalkozott cselre, de a passzainak csak 69 százaléka ért célba, amely a legalacsonyabb mutató a csapatban.
SOK LÖVÉS, MINDHIÁBA
Akik nyomon követték a találkozót, azoknak nem hangzik meglepetésként, hogy az oroszok nagyságrenddel többször próbálkoztak lövéssel, mint a görögök, de sokra nem mentek vele, hiszen kaput csak elvétve találtak. A görögök hétből kétszer veszélyeztették a kaput, mindkettő az első félidőre esett, az elsőből kapufa lett, a másodikból szerezte a győztes gólt Jorgosz Karagunisz. Az oroszok 30 kísérletükből mindössze háromszor (!) találták el a kaput, Alan Dzagojevnek ez például ötből egyszer sem sikerült.
Jorgosz Karagunisz, Jorgosz Szamarasz,Andrej Arsavinés Alan Dzagojevteljes statisztikai adatlapja |
Érdemes összevetni néhány játékos teljesítményét mindkét oldalon: így ezúttal Karagunisz és Arsavin, valamint Szamarasz és Dzagojev került a fókuszba. A győztes gólt szerző (és egy szabályosnak tűnő tizenegyestől megfosztott) Karagunisz fáradhatatlanul robotolt a pályán, 77 százalékkal passzolt, és nem meglepetésre Kacuraniszt kereste a legtöbb alkalommal a labdával. Egy kisebb dráma volt az övé is: azután, hogy betalált az első félidő hosszabbításában, a másodikban műesésért sárgát kapott a játékvezetőtől, aminek következtében nem szerepelhet a negyeddöntőben. Az ítéleten hosszú percekig nem tudta túltenni magát, ami után érthető volt Fernando Santos döntése a lecseréléséről.
Arsavin 51 sikeres passzt jegyzett, viszont csak 69 százalékkal osztogatott, ami tőle kevésnek számít. Az első félidőben főleg oldalirányba osztogatott, a másodikban próbálkozott inkább a támadó harmadban a társak kiszolgálásával, erősen változó sikerrel.
Dzagojev sokszor volt játékban, 61 pontos passzt jegyzett, ami kiemelkedő egy támadótól, de mégiscsak a gólok és a lövések minősítik a teljesítményét, márpedig egyszer sem tudta eltalálni a kaput. Szamarasz több párharcot nyert meg, és sokszor jól tartotta meg a labdákat, de kevésszer tudott eljutni az orosz kapuig, nem igazán kapott beadásokat, így nem tudta kamatoztatni fizikai képességeit.