Két góllal vezetett a Ferencváros Firenzében, de a vége döntetlen lett

EURÓPA-KONFERENCIALIGA, CSOPORTKÖR
2. FORDULÓ
F-CSOPORT
Fiorentina (olasz)–Ferencváros 2–2 (0–1)
Firenze,Artemio Franchi Stadion, 28 000 néző. V: Schlager (német)
FIORENTINA: Terracciano – Kayode, Martínez Quarta, Ranieri, Biraghi (Parisi, a szünetben) – Bonaventura (Ikoné, 78.), Maxime Lopez (Arthur Melo, 58.), Mandragora (Barák, 58.) – Nicolás González, Beltrán, Sottil (Kouamé, 58.). Vezetőedző: Vincenzo Italiano
FTC: Dibusz – Makreckis, S. Mmaee, I. Cissé, C. Ramírez – Ben Romdan (Owusu, 67.), Sigér – Marquinhos (Civic, 82.), Abu Fani (Besic, 67.), Zachariassen (Abena, 87.) – Varga Barnabás (Pesics, 82.). Vezetőedző: Dejan Sztankovics
Gólszerző: Barák (66.), Ikoné (90+3.), ill. Varga Barnabás (25.), I. Cissé (50.)

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!

ÖSSZEFOGLALÓ

Firenze belvárosát ellepték a Ferencváros szurkolói. Noha a városban van elég látványosság, turisták a világ minden tájáról érkeznek ide, a fekete egyenpólóba öltözött drukkerek látványa volt a leginkább feltűnő. Kora délután már több százan vonultak az utcákon, a helyiek és a bámészkodó turisták az út szélére húzódva nézték, fotózták őket. A Dóm környékén kávézgatók sokáig csak forgatták a fejüket, honnan szűrődik be a térre az átlagosnál nagyobb zaj, ám amikor a majd' száz méter magas, gigantikus méretű épület mögül előbukkant a magyar sereg, egy pillanatra mintha mindenkinek kihagyott volna a pulzusa – a kávéscsészéiket letették, az olasz sütemények majszolását abbahagyták. A fekete pólós szurkolók azonban békésen vonultak, és már két órával a kezdés előtt megérkeztek az Artemio Franchi Stadionba.

S ha már a stadion és a környék...

Firenze különleges hely, s bár errefelé sokféle ember jár, arra azért nem gondoltunk, hogy a legendás arénától kétutcányira egy cowboy lóháton rendeli meg a kávéját... Szürreális jelenet volt, még akkor is, ha a város tele van történelmi épületekkel, és maga a stadion is lassan százéves. A nem éppen ultramodern létesítményben először másfél órával a kezdő sípszó előtt eresztette ki a majd' kétezres zöld-fehér tábor a hangját, az olaszokat kevésbé hozta lázba a harmadik számú európai kupasorozat. Ők a Juventus, az AC Milan, az Internazionale elleni meccsekhez vannak szokva, a helyiek azt is rebesgették, hogy Vincenzo Italiano vezetőedző a hétvégi, Napoli elleni bajnoki miatt pihenteti néhány kulcs­emberét.

Nos, nem tette!

A legutóbbi kezdőcsapatán változtatott ugyan, sőt már a kezdés előtt is váltásra kényszerült, ugyanis a bemelegítés alatt a dán válogatott kapus, Oliver Christensen is megsérült – helyére a rutinos Pietro Terracciano ugrott be –, ám hogy a Fiorentina szakvezetője komolyan vette a csütörtök esti összecsapást, bizonyította, hogy az olasz válogatott Giacomo Bonaventura ugyanúgy a pályán volt, mint a 30 millió eurót érő, argentin válogatott Nicolás González.

Erősen is kezdett a Fiorentina.

A lilák egyértelműen magukhoz ragadták a kezdeményezést, többet birtokolták a labdát és az első húsz percben lehetőségeik is voltak. A kezdeti megilletődöttség után azonban a Fradi egyre magabiztosabban járatta a labdát, és a hazaiak nem tudtak mit kezdeni a korszerű, gyors ellenakciókkal. Előbb Marquinhos szerezhetett volna gólt, ha közeli lövését követően nem vetődik bele Michael Kayode a labda útjába (alighanem a jobb alsó sarokban kötött volna ki), majd jött – ki más, mint... – Varga Barnabás!

A magyar bajnokcsapat mesteri jobb oldali akciót vezetett, Kristoffer Zachariassen ütemváltással becsapta a védőjét, a beinduló Mohamed Ben Romdan remek ütemben lépett be a védők mögé, centerezését követően pedig Varga Barnabás olyan magabiztossággal lőtte a labdát a jobb sarokba, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. A csatár a tizenhetedik ferencvárosi tétmérkőzésén a tizenhetedik gólját szerezte – elképesztő mutató ez.

Hátul volt dolguk a ferencvárosi védőknek, a bal oldalon dél-amerikai csata alakult ki, az ecuadori Cristian Ramírez állandó harcban állt az argentin Nicolás Gonzálezzel, a hazaiak pedig egyre több távoli lövéssel próbálkoztak, az FTC játékosai közül azonban mindig akadt valaki, aki a labda útjába ugrott, vetődött, csúszott. Egy pillanatra sem lehetett kihagyni, a figyelem nem lankadhatott, hiszen az olasz támadók rögtön felgyorsítottak, Giacomo Bonaventura pedig próbálta megtalálni labdáival a szűk folyosót az elöl álló társai irányába. Ekkor kifejezetten statikusnak tűnt a hazaiak játéka, a támadóik sokszor háttal a kapunak, a védők ölébe beleülve várták a labdát, és ha nagy nehezen sikerült is kapura fordulniuk, Dibusz Dénes a helyén volt. A szünet előtti percekben néhány keményebb összecsapást is láthattak a nézők, az ápolások miatt többször is meg kellett szakítani a játékot – a félidei pihenő a legjobbkor jött a Ferencvárosnak.

A szünet után alig indult útjára a labda, máris Varga Barnabás buktatásáért ítélt (volna) tizenegyest a játékvezető, amit a VAR „közbenjárására” érvénytelenített, ám így is jött az újabb ferencvárosi gól. Miközben a vendégtáborban már javában égtek a görögtüzek és lobogott a több tucatnyi zöld-fehér zászló, Mohamed Abu Fani szögletét követően Ibrahim Cissé fejelt a léc segítségével a kapuba, sőt ezután is sorra követték egymást a ferencvárosi támadások, gólszerzési lehetőségek.

Mohamed Ben Romdan ziccerben a kapufát találta telibe, Cristian Ramírez távolról életerős lövéssel tesztelte a hazai kapust, a lelátón pedig fel is harsant az első füttyszó, és Vincenzo Italiano vezetőedző is megunta a tétlenséget, rögtön hármat is cserélt. Mindent egy lapra feltéve próbált támadni a Fiorentina, a játék egyértelműen áttevődött a ferencvárosi térfélre, és viszonylag gyorsan jött is a hazai szépítés.

A csereként beküldött cseh csatár, Antonín Barák kihasználta magasságát, és a nála jóval alacsonyabb Cristian Ramírez szorításában a kapu bal oldalába fejelte a labdát, innentől nem volt kérdés, hogy kőkemény utolsó huszonöt perc vár a Ferencvárosra. A magyar csapat játékosai elkezdték húzni az időt, idegőrlő időszak volt ez, a másodpercek ólomszárnyakon „repültek”, és az olasz szurkolótábor is új erőre kapott, egyre hangosabban tapsolt és énekelt. A Fradi szakmai stábja némi frissességet Owusu Kwabena és Muhamed Besic pályára vezénylésével próbált a játékba vinni, s próbálta valahogy kihúzni a meccs végéig a vendégcsapat (először egy hazai lesgól megdermesztett mindenkit, aki az FTC-sikerért szurkolt), s közel is volt ahhoz, hogy óriási bravúrt elérve legyőzze idegenben az elmúlt évi Európa-konferencialiga-döntős Fiorentinát.

Nem sikerült – az olaszok a hosszabbításban egyenlítettek..

A magyar bajnok legközelebb a belga Genk otthonába látogat a csoportkör harmadik fordulójában.

A csoport másik mérkőzésén
Csukaricski (szerb)–Genk (belga) 0–2 (Heynen 10., Paintsil 21. – 11-esből)

Győzelemre vezette a Genket az exfradista Joseph Paintsil. Húsz perc leforgása alatt elvarrta a szálakat a Genk a Ferencvárost is felvonultató F-csoport másik mérkőzésén a Csukaricski vendégeként Leszkovacban. A találkozó hőse Fiola Attila régi ismerőse, a Fradit 2017–2018-ban erősítő Joseph Paintsil volt, aki a 10. percben gólpasszt adott Bryan Heynennek, majd a 21.-ben ő maga szerzett gól tizenegyesből. Innen nem volt visszaút a szerb együttesnek, a Genk pedig két forduló után veretlen – és a következő játéknapon az FTC-t fogadja.

A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Borbola Bence (szöveg) és Árvai Károly (fotó)