MONCZ ATTILA 2020.09.22 23:44 Frissítve: 2020.09.22 23:44

„Őrült” Hulk – Moncz Attila publicisztikája

 

Nem sokat tudok róla, már persze azon kívül, hogy sokkal okosabb nálam – mondta három éve az egyébként meglehetősen eszes Rory McIlroy, a golfozók világranglistájának korábbi vezetője pályatársáról, Bryson DeChambeau-ról. Akkor még ennél többet nem is kellett tudni a mindössze egy esztendeje profi amerikai játékosról, most viszont már illik. Ha mást nem, azt okvetlenül, hogy a mögöttünk hagyott hétvége óta ő a US Open új bajnoka, de olyan módszereknek köszönhetően, amelyek miatt McIlroy ma már azt mondja rá, hogy „...hajszálpontosan az ellentettjét csinálja, amit egy US Open-bajnoknak csinálnia kell”, illetve, hogy „...fogalmam sincs arról, jót tesz-e a sportágnak a felemelkedése”. Merthogy a golfba is beköszöntött a tudományos korszak, a 27 éves DeChambeau a technika helyett az agyra és az erőre esküszik.

Egy olyan világban, ahol a felszerelésgyártók versenyeznek a legjobbak kegyeiért, DeChambeau saját maga fejleszti az egyébként egyforma hosszúságú ütőit, sóoldatban teszteli a labdákat, hogy amikor odaáll az ütőhelyre, a lehető legmesszebb tudja elreptetni azokat. Nem az irány, hanem a távolság a legfontosabb neki („Előny, ha valaki messzire tud ütni” – mondja ő), ehhez meg az eszközökön túl erőre is szüksége van. Tavaly október óta csaknem húsz kilót hízott (a 185 centis magassága mellé ma már 109 kiló társul), ebből tízet a koronavírus okozta leállás alatt, de nem ám hasra, hanem izomra. Rendszeresen erősített, közben a táplálkozására is odafigyelt (6000 kalóriás diétát tartott), literszámra itta-issza a proteint, emellett a gyorsabb és keményebb lendítést gyakorolta.

Egyre gyakrabban hasonlítják a képregényhős Hulkhoz (csak neki nem zöld a feje), tetszik is neki a párhuzam, az elért eredmények viszont még jobban. Elsőre ugyanis most már átlagosan 310 métert üt, ami 34 méterrel több, mint az egy évvel ezelőtti produkciója! A US Open után már olyan ütőt tesztel, amellyel 360-370 méterre tudja repíteni a labdát. Ilyen távolságok láttán nem zavarja, hogy az irányzékkal többször gondja akadt a Mamaroneckben megrendezett US Openen. Az elütések után a labdái csak 41 százalékban érkeztek meg a szép zöld gyepre (a szakzsargon szerinti fairwayre), a többi a nem teljesen karbantartott részre vágódott le. Minden korábbi US Open-győztes legalább néggyel többször juttatta a fairwayre a labdát, mint DeChambeau, aki még így is hatütéses előnnyel nyerte meg a viadalt. „Rengetegszer hagyatkoztam a tudományokra, és mindig működött” – mondta a győztes. Nem csoda, hajdan fizikát tanult, golfberkekben „Őrült professzor” a beceneve, amire legkésőbb két éve rá is szolgált. Akkor ugyanis az egyik versenyen iránytűt használt a lyuknál lévő zászló pontos helyzetének meghatározásához, amit villámgyorsan megtiltottak neki.

Viszont az ő példája is bizonyíték rá, hogy a tudomány egyre jobban beszivárog a sportba, egyre jobban befolyásolja az eredményeket. Előfordul, hogy csak modellezés szintjén, de általában sokkal mélyebben. Előbbire jó példa, hogy amerikai tudósok kimutatták, ha Jesse Owens, az 1936-os berlini olimpia négyszeres bajnoka ugyanabban a cipőben, ugyanazon a borításon futott volna, mint Usain Bolt a 2013-as világbajnokságon, 100 méteres síkfutásban még egy tized sem lett volna közöttük. Alapesetben Owens 10.2 másodpercet tudott, Bolt 9.77-tel lett világbajnok – a cipő és a borítás a tudósok szerint több mint három tizedet jelentett. A fejlettebb edzésmódszereket, a táplálkozástudományt meg nem is számszerűsítették...

De természetesen azokat sem szabad elfelejteni. A biológia, a fizika, a matematika, a kémia és a pszichológia „elegyéből” önálló tudományág jött létre, amit az angol nyelv a sports science kifejezéssel fed le, magyarul pedig a sporttudományt lehetne ráaggatni. Az egyik angol szakértő szerint ezen belül is három fő csapásirány létezik: a biomechanikai (ennek segítségével például azt lehet összerakni, hogy néz ki a tökéletes 100 méteres futás), a fiziológiai (az emberi testre vonatkozó ismereteinket olyan specifikus alkalmazkodásokra ösztönözzük, amelyek javíthatják a teljesítményt) és a pszichológiai (ami sokak szerint a legnagyobb különbséget jelenti az érmet nyerő és az érem nélkül maradó sportolók között).

Leslie Saxon kardiológus, az egyik amerikai sporttudományos központ ügyvezető igazgatója amondó: „Az adatok segítségével lehet minimalizálni a kockázatot.” Minél több az adat, annál kevesebb a felesleges rizikó. Ez igaz lehet az edzéstervek összeállításától a sérülések megelőzésén át a „fejre állások” elkerüléséig sok mindenre. Mindent alárendelve az egészségnek, főképp pedig az eredménynek. Mert bár azt hihetjük, Usain Bolt 9.58-as vágta-világcsúcsánál nem lesz jobb, jön majd egy következő generáció, amely bizonyítja, hogy de igen, lehet. Valljuk be, amikor Ben Johnson 1988-ban szanaszét doppingolva 9.79-et futott a szöuli olimpia döntőjében, azt hittük, annál az időnél tisztán sohasem lehet jobbat futni, most viszont jó két tizeddel erősebb annál a világrekord. Egy olyan sportoló révén, aki egyszer sem bukott meg doppingvizsgálaton.

Ugyanakkor az adatoknak hála a felkészülési módszerek is átalakultak. Az egyik amerikai olimpiai reménység, Michael Andrew (volt olyan időszak, amikor egyszerre tartott 22 korosztályos országos csúcsot) a lawrence-i kertjükben lévő medencében édesapja irányításával készült-készül rövid távú, intenzív úszásokkal, mellette rengeteg erőnléti edzéssel és agytornával – egy, a leúszott hosszok mennyiségére is koncentráló sportágban. „Minden, amit csinálunk, tudományos alapokon nyugszik: folyamatosan kapjuk az adatokat, amelyek alátámasztják, hogy jól vagy rosszul dolgozunk a medencében. Az agyunk és a testünk egy számítógéphez hasonlóan kódolja az adatokat. Nincs értelme lassan edzeni, ha az a célod, hogy gyorsan ússz” – mondta a módszerről.

Eliud Kipchoge két órán belüli maratonija kapcsán is előhozakodhatunk a módszerekkel. A projekt értékelése során leírták, különösen a pszichológiára, a táplálkozásra, a biomechanikára, az orvosi támogatásra, a valós idejű monitorozásra és a coachingra figyeltek. Vagy ha úgy tetszik, volt itt „tervezőasztalon” megrajzolt, kifejezetten az alkalomra készített cipő, az edzés-táplálkozás-pihenés szentháromságának szinte percre lebontott beosztása, a futás során 42 „nyúl”, illetve a felvezető autóból lézerrel az aszfaltra vetített tempó – mintha űrbázison lennénk. Csak hát hajszolni kell az újat, a korábban elérhetetlent, ehhez pedig egyre inkább ilyen eljárásokra van szükség.

Sőt, ma már eljutottunk odáig, hogy a virtuális valóság (VR) technológia segítségével a hétköznapi folyamatokat egy „szemüvegen” keresztül modellezni is lehet. Ezen a téren talán a University of Michigan jutott a legmesszebb, amely a legtehetségesebb kosarasok kiválasztása során speciális helyzeteket modellez, és a jelölteket belehelyezi ebbe a világba. Persze eljön, eljöhet az a pillanat is, amikor muszáj lesz megkérdezni: az ilyen mennyiségű technológia, az ilyen elképesztő orvosi támogatás nem lesz-e már túl sok? Már elnézést, de gépiesített sportolókat vagy hús-vér embereket akarunk-e látni? Talán egyre többen adnak majd ezen felvetésekre olyan választ, hogy itt a vége, itt kellene megállni. Csak még nem jutottunk el addig a pontig, amelyen túlról már nem lehet visszatérni.

Népszerű cikkek

2020.10.29 23:19:15

Egyéb egyéni N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. Iharos Sándor tudta ezt, s erről nem volt képes szólni egész életében. Ezért élt úgy, ahogy élt, saját lelkének sosem megbocsátva, »menekülve«, roncsolva magát, mert ama békesség, amiről az evangélium beszél, nem adatott meg neki.

2020.10.28 19:03:53

Egyéb egyéni THURY GÁBOR

Interjú az 1956-ban meggyilkolt öttusázó-költő Gérecz Attila monográfusával, Hajnal Gézával.

2020.10.27 19:05:31

Egyéb egyéni S. TÓTH JÁNOS

ALAPVONAL. A derék japánoknak mintha nem lenne szerencséjük a játékokkal: a háromból ez már a második olyan nyári olimpia, amellyel problémáik adódnak.

2020.10.24 20:38:44

Egyéb egyéni LIPICZKY ÁGNES

„A kapa, a kasza, a metszőolló megtette a hatását, a fogásomat nem lehetett csak úgy lebontani."

2020.10.23 23:41:45

Egyéb egyéni THOMAS BACH

ALAPVONAL. A sportolók a kiválóság, a szolidaritás és a béke értékeit képviselik. Ezt a befogadást és a kölcsönös tiszteletet azáltal is kimutatják, hogy politikailag semlegesek a játéktéren és az ünnepségek során.