November 20-án befejeződött a 2022-es népszámlálás online szakaszt követő számlálóbiztosi szakasza, amely abban tekintetben első volt, hogy ezúttal teljesen elektronikusan zajlott az összeírás, mely során október 1. és 19. között mindenki önállóan tölthette ki a kérdőívet, majd a számlálóbiztosi szakaszban, és a pótösszeírás során a megbízottak táblagépen rögzítették az interjú keretében megadott adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal közleményében tudatta, hogy a népszámlálás online szakaszában alig három hét alatt 3,2 millió címről összesen 7 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe; ez volt az első alkalom, hogy ennyi embert el tudtak érni interneten keresztül, mely arány, ilyen rövid idő alatt nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. „A népszámlálás lezárultával megkezdődik az adatok feldolgozása, amelyet állami nyilvántartások felhasználása támogat. Az állami adatbázisok használata, a népszámlálási adatok adminisztratív adatokból történő előállításának gyakorlata azért is különösen fontos, mert a tervek szerint az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő népszámlálás adatait már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal” – áll a Hivatal közleményében.

A KSH várakozásait jóval meghaladta az online szakaszban beérkezett kérdőívek száma, ugyanis közel háromszor annyian válaszoltak ily módon, mint a korábbi cenzus során. Az eredmény többek között természetesen annak is köszönhető, hogy mintegy 11 évvel merőben mások voltak az internethasználati szokások és az eszközellátottság is. A népszámlálás adatait a KSH szakértői szigorúan ellenőrzik, hiszen például olyan, lehetséges duplikációkat is ki kell zárniuk, ami abból adódik, hogy valakinek két lakása van, mindkét helyre kapott kérdőívet, és mindkettőt ki is töltötte: az adatok összefésülésénél azonban ezek mindig kiderülnek.

 

Ahogy a KSH közleményében jelezte a következő népszámlálás várhatóan már nem személyes megkereséssel, sőt nem is online fog működni, hanem adatbázisok elemzésével. „Mi már most is nagyon sok adatbázist használunk a statisztikában, részben kiváltottunk számos adatgyűjtést” – mutatott rá a KSH elnöke, Vukovich Gabriella, de a népszámlálás során természetesen törvény szabályozza, hogy egyszerre hány adatbázishoz férhet hozzá az általa vezetett hivatal népszámlálási célokra, pótlásra, vagy az adatjavításra, adatellenőrzés céljából.

A jövővel kapcsolatban az elnök úgy fogalmazott, hogy az emberekre semmilyen terhet nem ró majd a népszámlálási adatállomány összeállítása, de azt reméli, „hogy észre fogják venni, hogy elkészült, hiszen számos hasznos, és mindenki számára érdekes információt tartalmaz majd, legyen az érdeklődő, döntéshozó, vagy az üzleti élet egy fontos szereplője!” A népszámlálás eredményei minden bizonnyal megbízható alapot nyújtanak majd a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez is, ugyanakkor releváns információkkal szolgálhatnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, valamint segítik a vállalkozásokat is, amelyek ily módon tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket.