A XX. század első éveinek amerikai úszósportjáról, az éledező olimpiai mozgalom óceánon túli „gyermekkoráról” és a helybeli sportpionírok kihívásairól ad tanulságos képet a Watermen című, angol nyelvű könyv.
Az izgalmas évek viszonyait a korszak sportcsillaga, Charles Daniels rendhagyó életútján keresztül ismerhetjük meg: a tehetős családban született, jó hírű New York-i iskolában nevelkedett fiatalember útját nemcsak a versenysport kezdetlegessége nehezítette, de édesapja kegyetlenkedő, a családot megfélemlítő és anyagi csődbe vivő személyisége is. A leírtak alapján kimondhatjuk, Charles Daniels a szárazföldi problémák elől keresett menedéket a vízben, hogy aztán első amerikai úszóként nyerjen olimpiát 1904-ben St. Louisban (220 és 440 yardon gyorsúszásban, valamint 4x50 yardon váltóban – 50 és 100 yardon csak második lett Halmay Zoltán mögött). Négy évvel később aztán meghódította a kontinenst is, a londoni olimpián a 100 méteres gyorsúszásban lett övé az első hely.Az izgalmas évek viszonyait a korszak sportcsillaga, Charles Daniels rendhagyó életútján keresztül ismerhetjük meg: a tehetős családban született, jó hírű New York-i iskolában nevelkedett fiatalember útját nemcsak a versenysport kezdetlegessége nehezítette, de édesapja kegyetlenkedő, a családot megfélemlítő és anyagi csődbe vivő személyisége is. A leírtak alapján kimondhatjuk, Charles Daniels a szárazföldi problémák elől keresett menedéket a vízben, hogy aztán első amerikai úszóként nyerjen olimpiát 1904-ben St. Louisban (220 és 440 yardon gyorsúszásban, valamint 4x50 yardon váltóban – 50 és 100 yardon csak második lett Halmay Zoltán mögött). Négy évvel később aztán meghódította a kontinenst is, a londoni olimpián a 100 méteres gyorsúszásban lett övé az első hely.
